Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2848 attitűd a szabályozás további paragrafusain is érezhető, ami különösen az állami többletszavazatot biztosító részvényekk el kapcsolatos kártérítés esetében érinti negatívan a közérdeket. Az előzőeken túl még hosszan lehet vagy lehetne sorolni azokat az egyenként apró változtatásokat, amelyek különkülön talán tényleg könnyítenek az értékpapírokkal foglalkozók dolgán, de együ ttesen a jelenlegihez képest lényegesen könnyítik az ellenséges kivásárlók, a konkurenciának piacon kívüli eszközökkel is ártani szándékozók dolgát. Ez a könnyítés azonban, amellett, hogy a jelenlegi kistulajdonosoknak árt, megnehezíti, hogy a felügyelet a megelőző és szankcionáló funkcióját elláthassa. Összefoglalóan a tervezetről azt tudom elmondani, hogy az elkerülhetetlen átdolgozás során a nagytulajdonosok és a befektetői szolgáltatók érdekének érvényesítése helyett a megtakarítói és a kisbefektetői, a kistulajdonosi, a kisrészvényesi védelmet kellene a szabályozás centrumába, középpontjába helyezni. Miután az elsorolt kifogások véleményem szerint és a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint megalapozottak, ezt a törvényjavaslatot a Magyar Demokrata Fó rum ebben a formában nem, csak kellő módosításokkal javítva tudja elfogadni. Még két törvény fekszik az Országgyűlés asztalán, hiszen három törvényjavaslatot együtt tárgyalunk. Ezekről csak egyegy mondatot engedjenek meg! (12.50) Mind a két törvé ny esetében igaz, amit a bevezetőben elmondtam; itt is a nagyobb biztonságot szolgálná, ha a törvénymódosító javaslatok, illetve a törvénymódosítások száma egy esztendőre vagy egy ciklusra vetítve alacsonyabb lenne. Az első törvény a kettő közül a hitel- é s pénzintézetekről szóló 1996. évi CXII. törvény. Miután az előterjesztés nem olyan mértékben kidolgozott, mint ahogy az számunkra elfogadható lenne, egy konzervatív párt ebben a formában ezt természetesen nem tudja támogatni. Egy kifogást hadd fogalmazzak meg a KHRrel, a központi hitelinformációs rendszerrel kapcsolatban. Az egy nagyon helyes törekvés, hogy az adatokhoz való hozzáférést lehetővé teszi. Így szól az előterjesztés indokolásában pontosan az általam idézendő rész: az ügyfélvédelem biztosításán ak egyik eszköze a tájékoztatáshoz való jog biztosítása. A javaslat pontosan előírja a referenciaadatszolgáltatók részére azt, hogy az ügyfelet mikor és miről kell tájékoztatni, illetve a KHRben való nyilvántartásra vonatkozó tájékoztatást évente egy alk alommal mindenki számára ingyenessé teszi. Hát milyen alkotmányos jog az, amely évente egyszer tesz ingyenessé nyilvános adathoz való hozzáférést? Ez egy logikai bukfenc; ezt vagy teljes egészében ingyenessé kell tenni, vagy valakinek a költségeket viselni kell, mert nyilván költségek vannak, de nem hiszem, hogy ezek olyan hatalmas összegre rúgnának. Ezt érdemes átgondolni, és érdemes könnyíteni az adathoz jutás lehetőségét azzal, hogy ezt az évi egyszeri megkötést eltöröljük. Sajnálatosan alapvetően hasonl ó a helyzet az Országos Betétbiztosítási Alap, közkeletű nevén az OBA szabályozástervezetének tekintetében is. Itt a saját, illetve az OBAnak alvállalkozói körben végezhető, végzendő tevékenységek tekintetében is érzékelhető a bizonytalanság, a határozott útmutatás, és ebből következően az átgondoltság és a koncepció hiánya. A harmadik tárgyalandó törvény a lakástakarékpénztárakról szóló törvény módosítása. Itt alapvetően technikai, de néhány érdemi módosításról is szó van. Itt már csak a részletekről ejt enék néhány szót. Az 1. és a 2. §ban említett technikai értelmezési pontosításokkal egyetértünk és támogatjuk. A 3. §ban alkalmazott megszorítás nem ügyfélbarát, és figyelmen kívül hagy olyan, akár objektív okokat, élethelyzeteket is, ami miatt igenis sz ükségessé válhat a szerződéses személy megváltoztatása. Következésképpen elhagyandó és nem javasoljuk ezt a részt. A javaslathoz fűzött indokolásból kitűnik, hogy a visszaélések megakadályozása vezette a javaslattevőt. A cél alapvetően helyes és egyetértün k, de a módszer rossz, amennyiben voluntarista, bürokratikus úton próbálja
