Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 9 (264. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi ... - ELNÖK (Mandur László): - LENÁRTEK ANDRÁS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2832 maximális támogatási összeg volt érvényes, addig 2002től bevezetésre került a lakásszámtól függő támogatás. A hatályos törvény négy kategóriát különböztet meg lakásszámtól függően, amelyek szerint a támogatás éves összege 108 ezer forinttól 2 16 ezer forintig terjedhet. Felmerült további három, lakásszámtól függő kategória bevezetésének igénye magasabb maximális támogatásokkal. Eszerint az éves támogatás legmagasabb összege 324 ezer forint lenne 240nél több lakásból álló épületek esetén. Ez a módosítás nagy számban nem változtatná az igénybevételt, hiszen ilyen lakásra nagyon kevés igény érkezik, de kár lenne kizárni azokat a lakásokat az ilyen magasabb, emelt támogatásból, amelyek ennél magasabb lakásszámot tartalmaznak. A pénzügyi bizottság a zt javasolja a parlamentnek, hogy a három törvénymódosítást tárgyalja meg, és a szükséges módosításokkal együtt fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Orszá ggyűlés! Most a kisebbségi vélemények következnek törvényjavaslatonként, így három képviselő úr fogja ismertetni a három törvényhez kapcsolódó kisebbségi álláspontot, ami a költségvetési bizottságban fogalmazódott meg. Legelőször megadom a szót Lenártek An drásnak, aki a tőkepiaci törvényjavaslathoz előterjesztett kisebbségi véleményt ismerteti, 5 perces időkeretben. Öné a szó, parancsoljon! LENÁRTEK ANDRÁS , a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A költségvetési bizottság múlt heti ülésén a tőkepiacról szóló törvény módosításának megtárgyalása kapcsán ellenzéki képviselőtársaimmal együtt tartózkodtunk a törvényjavaslat általános vitára történő elfogadása kapcsán. Tettük ezt azért, mert sok olyan aggály merült fel a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban, ami kísértetiesen hasonlít a többi, kormány által beterjesztett őszi törvényjavaslathoz, azaz ahhoz a bátortalan magatartáshoz, amelyben a kormányzat nem hajlandó elvá llalni, felvállalni semmi komoly, a gazdaságot valóban előmozdító változtatást, hanem látszatcselekvésekre pazarolja energiáját és idejét. (11.30) Természetesen a törvényjavaslatban szereplő jogharmonizációval kapcsolatos kötelező változtatásokkal szemben semmi aggályunk nincs - ezt fejezte ki egyébként tartózkodásunk is , a többi módosító elem azonban többségében aggályos, vagyis nem oldja meg a problémákat, csak ideoda tologatja azokat, sőt vannak elemek, amelyek bevezetése tovább bonyolítja a tőkepiacc al való szabályozást, indokolatlan többletadminisztrációt hordoz magában. Részleteiben: a törvényjavaslat az általános indoklás szerint is négy blokkra osztható. E csoportosítás szerint szeretnénk véleményünket megosztani a tisztelt Házzal. Az első blokk j avarészt az uniós irányelvvel kapcsolatos jogharmonizációs módosításokat tartalmazza, amelyek nagy részével egyetértünk. De nem tartjuk körültekintőnek azt a szabályozást, miszerint a céltársaság ügyvezető szervének bizonyos hatáskörét korlátozná a javasla t, és azt közgyűlési hatáskörbe utalná. Ez nehezítené a döntési folyamatot, és időveszteséget okozna az ügyekben, mivel a közgyűlés összehívásáig nem haladna előre a vételi ajánlat bírálatának ügye. Azért sem értjük ezt a szigorítást, mert az uniós irányel vek azt nem kényszerítik ki. A kormány, úgy tűnik, túlságosan is szorgalmas ez ügyben - idézőjelben véve: jó tanuló szeretne lenni , de lehet, hogy ez csak azért van így, mert a Brüsszel felé más területen meglévő bűntudatát - lásd államháztartási hiány - igyekszik ellentételezni. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A második blokkban a javaslattevő a kockázatitőkealapokat és azok kezelőit a tőkepiaci törvény hatálya alá helyezné, amelytől a kormány azt várja, hogy a z alapok így rugalmasabban, sokkal jobban működőképesek lennének. Véleményünk az, hogy bár némi előrehaladás tetten érhető a
