Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2771 főfoglalkozású, alkalmazotti kategóriába tartozó személy. Elsősorban 8 millió hektár terület kultúrállapotát tartják rendben, állattenyésztéssel is foglalkoznak, mert azért m ég van állattenyésztés, akármilyen mértékben temetjük is, azért jelentős állattenyésztés van, ezenkívül kertészet és a többi, ami hozzátartozik az agráriumhoz. A munkájuk eredményeképpen jelentős exporttöbbletet tudnak elérni, helyesebben az agrárágazat ér el, nem ők személy szerint. Ez az exporttöbblet - azt hiszem, itt már Karsai Péter képviselőtársam is mondta - akkora mértékű, hogy az energiavásárlási szükségletünket fedezi, ha ezt dollárban számoljuk. Ez azért nagyon fontos dolog, és ez a dolog megmara d ezután is, még akkor is, ha nem tudjuk a gabonát eladni, mert azért metanolt (Sic!) lehet belőle készíteni, vagy az olajos növényekből bizonyos eljárásokkal lehet biodízelt is készíteni, amely a fosszilis energiákat kiegészíti, hiszen a megújuló energiaf orrások felhasználása Ausztriában, azt hiszem, már a 20 százalékot is meghaladta. Nálunk ez jóval kevesebb. Tehát ezt a munkát végzik el ezek az emberek. Melyik az a munka, amit nem végeznek el? Egyfajta munkát nem végzünk el, akik az agráriummal foglalkoz unk: a területet nem őrizzük. Valamikor az ötvenes években még meg a háború előtt a területet őrizték, kinn laktak az emberek. Egy sajátos magyar mezőgazdaság van, olyan mezőgazdaság, amikor a gazdálkodók, a termelők, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nag y, benn laknak a faluban. Tehát a külterületet nem őrizzük. Ennek vannak negatív következményei: kihordják a szemetet, az állati hullát, kilopják a fasorokat, főleg télen és éjszaka, lelopják a villanyvezetékeket. Egykét rendész ezt nem tudja megoldani; e z mindenféleképpen negatív dolog. Emellett mégis az a fontos, hogy mit kapnak azok az emberek, akik az agráriumban dolgoznak. Azt látjuk, a jelentésből egyértelműen kiviláglik, hogy az átlagkereset a nemzetgazdaság más termelő ágazataihoz képest csak minte gy 67 százalék. Ez azt jelenti, hogy az, aki mezőgazdaságban dolgozik, és rendesen, tisztességesen elvégzi a munkáját, havi 30 ezer forinttal kevesebbet visz haza, mint a nemzetgazdaság más termelő ágazatában dolgozó. Ha kevesebbet visz haza, kevesebb társ adalombiztosítási járulékot is fizetnek be utána, és kevesebb nyugdíjjárulékra (Sic!) is lesz jogosultsága. Ez azt jelenti, hogy évente a mezőgazdaságban ledolgozott munka eredményeképpen mintegy 500 ezer forinttal kevesebbe kerül a mezőgazdasági munka a f oglalkoztatónak, mint más ágazatokban. Ha 200 ezer fővel beszorozzuk ezt az 500 ezer forintot, százmilliárd forintot takarítunk meg munkabér és járulék címén a mezőgazdaságban foglalkoztatottak révén. Ha ezen a számon egy picit elgondolkozunk, akkor megdöb bentő eredményt látunk. Először is itt ma már többen mondták, hogy a tesztüzemi rendszer alapján mintegy 34 milliárd forintos jövedelme van a mezőgazdaságnak; a kettős könyvelést végző gazdálkodó szervezeteket figyelembe véve mintegy 18,519 milliárd forin t eredménye volt 2004ben. Ha tisztességesen meg van fizetve ez a 200 ezer alkalmazott, akkor mínuszos ez a mi mezőgazdaságunk, még annak ellenére is, hogy nőtt a támogatottsága, mert nőtt, és a 2005. évben is fog nőni. Ez nem Németh miniszter úr bírálata, hanem az egész rendszerváltás ideje utáni, sőt a rendszerváltás ideje előtti időszakra is egy kicsit visszanyúlik ez a mulasztás. És az egész fejlődés, amit a mezőgazdaságban saját erőként meg tudunk jeleníteni, abból van, hogy nincsenek a benn dolgozók m egfizetve, és kevesebb nyugdíjjal mennek nyugdíjba. Lehet azt mondani, hogy egy aktív dolgozó próbálja megkeresni máshol, de már egy nyugdíjasnak ezt nem mondhatjuk, aki az életét már ledolgozta. Sőt azt is tudjuk, hogy a természetbeni juttatások, amelyek megadóztatása még az Antallkormány idején megtörtént a személyi jövedelemadó kapcsán - kukorica és egyéb háztáji földek , ezek eltűntek teljes egészében, illetve egy hektár támogatott földhasználatra van lehetőség általában a tagoknak. Tehát sokkal rossz abb körülmények között élnek, mint kellene. Azt is nézzük meg, hogy milyen körülmények között élnek az emberek. Azt látjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodás eredményeképpen, akik a növényvédelemben dolgoztak, azok nagyon rövid ideig veszik fel a nyugdíjat. Aki k állattenyésztésben és, mondjuk, a fejőházban dolgoztak húsz évet, ajtó ki, ajtó be, hideg ki, hideg be, az a reumatológiára egyenes beutaló. Azok a személyek, akik nagygépes munkakörökben dolgoztak és tarlóhántottak, ahol a felső rétegen mind ott van a
