Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2759 Aztán valamikor nyár elejére le is tették ezt a jelentést, de addigra már látszott, hogy változatlanul feszítő gondo kkal küzd az agrárkormányzat. Egyrészről jelentkezik egy mindinkább erőteljesebben megjelenő igény az előrehozott kifizetések kiosztására, mert a forráshiány érzékelhetően nőtt az ágazatban. Másrészt az egyensúly megbomlását, amire utalnak itt képviselőtár saim, érdekes módon reagáltuk le. Azt mondjuk, hogy csökken az állatállomány, fölbomlik az abraktakarmánytermelés és a fogyasztóágazat közötti egyensúly. Mégis mi volt a gond 2004 kora nyarán? A baromfi- és a sertéságazat stabilizálása. 20 milliárd forint , barátaim, odament stabilizációba! Akkor most nézzük meg, hogy hol a hiba; hogy mi további állatállományfejlesztést akarunke, és ennek megvane a megfelelő, reális piaca, megfelelő jövedelem mellett, vagy a jelenlegit is úgy tudjuk fenntartani, hogy ahh oz állandó többlettámogatást adunk, hogy az értékesítési nehézségeket elkerüljük. Mert itt azért valami ellentmondás van. Amikor azt nézzük, hogy milyen jövedelemrátával termel az állattenyésztő ágazat, akkor vegyük figyelembe, hogy stabile az üzemmérete, illetve az abraktakarmány megtermeléséhez neki milyen többletkiadásai vannak. Vagy veszi az abraktakarmányt, és akkor kész, akkor már nem versenyképes, vagy megtermeli olyan területeken, amelyek után bérleti díjat fizet, és a bérleti díj még terheli az ő költségeit, és ezzel már megint a versenyképessége romlik. Illetve nézzük meg, hogy milyen technológiával állítja elő a sertést vagy a baromfit, és az abraktakarmány fölhasználása és annak a kilóra vetített hasznosulása versenyképese vagy sem. El kell dön teni, hogy mi az a szegmense a mezőgazdaságnak, amit a versenyszférában hagyunk, nyilvánvalóan azzal a hátránnyal, ami még az európai uniós támogatás és a magyar támogatás között van - mert ez jelentős, nemcsak a területalapú támogatásoknál, hanem a techno lógiai fejlettségi szintnél is , és mi az a másik kör, amelyben azokat az üzemméreteket jelenítjük meg, amelyek a kézimunkaigényes zöldség, gyümölcs, szőlő és az általam állandóan favorizált táj- és környezetgazdálkodásban megjelennek, és annak lehetőség ei szerint az európai uniós támogatásokat hogyan vesszük föl. Nos, tehát a 2004. év nyarán hezitált a kormányzat, hogy mit is csináljon a második pilléres támogatásokkal, és azt mondta: kérem szépen, tekintettel arra, hogy baj van a sertés- és a baromfiága zatban, innen majd átcsoportosítgatunk, tehát a második pilléres támogatásokból. Ezért meghirdetésre sem kerültek ezek a programok, valamikor október környékén írták ki, a kifizetés meg most - ezt az előttem szólók is elmondták , 2005 második felében indu lt el, ami tudvalevően a számítások szerint 2006 végéig usque 180190 milliárd forintot jelenthet a hazai vidékfejlesztés agrárágazatában, nyilván a társfinanszírozással együtt. Ennek a kifizetései 2005 környékén jelennek meg. Én azt látom még mindig, hogy megy az ágazatban a hezitálás, és még mindig nem látjuk, hogy a vidékfejlesztésen belül a mezőgazdaságnak mi a helye, mi a szerepe. A vidékfejlesztésnek, a vidék népességmegtartó erejének nyilvánvalóan elsődleges, de nem kizárólagos területe a mezőgazdasá g, a mezőgazdaságon belül is az árutermelő mezőgazdaság. Nézzük csak, hogy milyen öt célt fogalmazott meg az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény! Ezt mondta: elsődleges cél egy biztonságos, jövedelemtermelő képességgel rendelkező ágazat fenntartása, a második az exportorientált mezőgazdaság fenntartása - mondjuk, ezt tartjuk , a harmadik az egészséges és biztonságos élelmiszerrel történő ellátása a lakosságnak, a negyedik a tájhoz illő, a környezetvédelemmel szoros összefüggésben lévő gazdálkodási r endszer, és az ötödik a településszerkezet megtartása. Tehát ez már az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben is egy komplex programot feltételez, amelyhez, megsúgom, 2004ben voltak társuló programok - hogy milyen intenzitással működtek, az már más kérdés ; például a Vásárhelyiterv, ami tipikusan az a szegmense ennek a programnak, amelyben a második pilléres támogatások intenzív felhasználására sor kerülhet, és egy olyan vidékfejlesztési program, ami nyilván a biztonság és az árvízvédelem elsődleg essége mellett
