Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. MAGDA SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2754 A kertészet bruttó termelési értéken belüli részesedése 2004ben ugyan csökkent, de még mindig 10 százalékon felüli. A szántóföldi zöldségtermelés termőterülete 117 ezer hektárról 103 ezer hektárra csökkent; ez 12 százalékos csökkenés. A szántófö ldi zöldségtermelés termőterülete ma 103 ezer hektár, a termelés volumene viszont 4,7 százalékkal növekedett. Tehát van egy intenzitás, amit a kertészetben fellelhetünk. A gyümölcsterület 2 százalékkal növekedett, 103 ezer hektár, a termés 43,4 százalékkal növekedett az előző évhez képest. A szőlő termésmennyisége 36 százalékkal növekedett változatlan területen. 2004ben folytatódott az előző évben már elkezdődött szerkezetváltozás. Az abrakfogyasztók állománya számottevően, a szarvasmarhaállomány mérsékel tebben csökkent. A sertéságazat kibocsátása 17 százalékkal, a szarvasmarhaágazaté 5 százalékkal esett vissza. A juhágazat volumennövekedése 40 százalékot ért el. A baromfi változatlan maradt. A tejtermelés volumene 10,5 százalékkal, az árak pedig 8,7 száz alékkal csökkentek egy év alatt. A baromifélék közül a kacsaállomány nőtt. 2004ben a mezőgazdasági kibocsátás volumene ugyan 22,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, a mezőgazdasági termékek értékesítése viszont csak 0,3 százalékkal emelkedett. A két fő ágazaton belül eltérően alakult a kereslet. A növénytermesztési termékek értékesítése 16,3 százalékkal bővült, az állattenyésztésé viszont 10,3 százalékkal csökkent. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági termékek áralakulásában az előző évivel ellentét es folyamatok zajlottak le. A növényi eredetű termékek átlagos árszínvonala csaknem 14 százalékkal visszaesett, az élő állatoké és állati termékeké közel 4 százalékkal emelkedett. A termelői árszínvonal pedig összességében 5,4 százalékkal csökkent. Ugyanak kor a mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2004ben 9,8 százalékkal nőtt. A beruházási javak színvonala 6 százalékkal, a mezőgazdasági folyó termelői felhasználási célú termékek és szolgáltatási termékek árai 10,4 százalékkal haladták meg az előző évit. Így az agrárolló tovább nyílt, 2004. évi mutatója 86,2. (20.40) A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 2004ben tovább csökkent, éves átlagban 205 ezer fő foglalkoztatott volt az ágazatban, 5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ez a nemzetgazdas ági összes foglalkoztatottak 5,3 százaléka, nem alacsonyabb, sőt, azt lehet mondani, hogy magasabb, mint az európai uniós átlag. A 2004. évi adómódosítások összességében pozitívan érintették az ágazatot. Az összesen 290,3 milliárd forint agrár- és vidékfej lesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 154,1 milliárd, az uniós forrás pedig 136,2 milliárd forintot tett ki. Az intézkedések közül kiemelendő a csatlakozás előtt a használt földterület - mintegy 8 ezer forint/hektár - és az állatállomány ala pján nyújtott, 50 milliárd forint összegű, megelőlegezett, kiegészítő nemzeti támogatás. A termelők többsége annak ellenére hozzájutott ehhez 2004ben, hogy forrása csak a 2005. évi fejezeti költségvetésben állt rendelkezésre. A rendelkezésre álló költségv etési előirányzatból 2004. december 31éig 155,2 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek. A kifizetett összeget növelte a fent említett, csatlakozás előtti, megelőlegezett kiegészítő nemzeti támogatás, valamint - és ezt ki kell emelni - az a 203,1 mill iárd forint csatlakozási hitel, amelyet a gazdálkodók jól tudtak használni, hasznosítani erőforrásaik gyarapítására. A termelők tehát 2004ben összesen 407 milliárd forintnyi forrásból tudták termelésüket finanszírozni, amely a 2005. évi termelésnél megmut atkozik mint eredmény. A mezőgazdasági beruházások támogatása, tényleges kifizetés: 27,5 milliárd forint. A kamattámogatásban részesülő hitelek 2004. december 31ei állománya 464,5 milliárd forintot tett ki. Ez kiemelendő, fő leg akkor, ha az előző évekkel ezt az értéket összehasonlítjuk. A kedvezményes hitelek közül különösen jelentős volt a családi, a kis- és középvállalkozások támogatására
