Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - GODÓ LAJOS, a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
2747 Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvény előírásai alapján az agrárgazdaság helyzetéről most - szerencsés szám - hetedik alkalommal összeállított jelentést fogadja el, és az abból levonható következtetések alapján járuljon hozzá a kedvezőtlen tenden ciák megváltoztatásához és a pozitív folyamatok pénzügyi megalapozásához. Köszönöm tisztelt képviselőtársaim figyelmét, és jó vitát kívánok. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most a mezőgazdasági bizottság előterje sztésének expozéja és a kisebbségi vélemény hangzik el. Megadom a szót Godó Lajosnak, a mezőgazdasági bizottság előadójának a napirendi pont ismertetésére, 15 perces időkeretben. GODÓ LAJOS , a mezőgazdasági bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága október 26án tárgyalta az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló J/17843. számú jelentést, és annak elfogadásár ól egy országgyűlési határozattervezetet nyújtott be H/17999. számon. (20.00) Az előterjesztők az agrárgazdaság 2004. évi teljesítményeit, a pozitívumokat és a gyengeségeket is reálisan vették számba. A 2004. év valós agrárgazdasági folyama tainak megítélésében gondot jelentett, hogy az első uniós év néhány olyan gondot is felvetett, amelyek csak egyszeriek, hatásukkal a későbbiekben nem kell számolni. Ilyen volt például elsősorban a földalapú támogatás kifizetésének időbeli elhúzódása. A mez őgazdaságnak a GDPből való részesedése 2000 óta folyamatosan 4 százalék alatti értéket tesz ki, a magyar arány 3,2 százalék, egyébként az EU tagországainak többségét jellemző 25 százalékos sáv középső részén helyezkedik el. Bár a 2004. évi ágazati 0,3 sz ázalékos GDPnövekedés a relatíve magas terméshozamokat realizált növénytermesztés hatására következett be, sokkal fontosabb az a tény, hogy egy tendencia változott meg, ami a nyolcvanas évek vége óta folyamatosan jellemezte az ágazatot. A 3,2 százalék egy ébként csak az alapanyagtermelést tükrözi, az élelmiszeripar figyelembevételével az érték további 34 százalékponttal növekszik, az agrobizniszt alapul véve pedig további 35 százalékos részaránynövekedést kapunk. Annak ellenére, hogy tová bbra is az agrárium az egyetlen olyan ágazata a nemzetgazdaságnak, amelynek az exportimport szaldója pozitív, ez a pozitív szaldó a csatlakozást követően alkalmazkodási készségünk okán romlott, de továbbra is meg tudtuk őrizni a pozíciónkat. Nem az volt a probléma, hogy az export nem növekedett, az exportnövekedés elfogadható mértékű volt, hanem egy viszonylag nagymértékű import jelent meg. A beruházások vonatkozásában egy kismértékű visszaesés regisztrálható az előző évhez képest, valójában ez 1,9 százalé kos visszaesés, igazából nem akkora jelentőségű, hiszen 2003ban egy nagy beruházási boom következett be. Az árkülönbözés alapvetően annak tudható be, hogy új rendszereket kellett beindítani a támogatási rendszeren belül, miközben a régi rendszerek kifutot tak, és ennek átállása érzékelhető volt. Ezzel együtt a mezőgazdasági beruházási arány továbbra is meghaladja a GDPhez viszonyított részarányunkat, tehát a nemzetgazdasági beruházási rátában 4,3 százalékkal részesedik az agrárgazdaság, miközben a GDP term eléséből 3,2 százalékkal. Magyarországon a hasznosított mezőgazdasági földterület továbbra is magas szinten áll, a KSHadatok szerint 2004. május 31én majdnem 6 millió hektár a művelt terület. A mezőgazdasági földhasználatban 2004ben a gazdasági szerveze tek javára következett be változás, az egyéni gazdálkodók száma fél százalékkal csökkent. A termelői szerveződések vonatkozásában 2004ben 92 darab előzetesen elismert szervezet és 8 darab véglegesen elismert tész működött, melyek lefedték a hazai zöldség- és gyümölcstermesztés mintegy 20 százalékát. A tészek által integrált termelők száma meghaladta a 25 ezer főt, és 26,2 milliárd forint értékű tagi árut forgalmaztak.
