Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2004. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - PÁSZTOHY ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2743 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV., valamint az azt módosító 2005. évi XXVIII. számú törvény előírja, hogy a kormány a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok megvalósí tásáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. A törvény értelmében a jelentés az FVM és a KSH társfelelősségében készül, azt elkészülte után az Agrárgazdasági Tanáccsal véleményeztetni kell, és írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt kell az Országgyűlésnek benyújtani. A 2004ről összeállított jelentést az Országgyűlés több szakbizottsága is megvitatta. Mind szerkezetében, mind tartalmában megfelelőnek ítélte, amely a tanács állásfoglalásával együtt alkalmas az értékelésre és az agrárp olitikai viták lefolytatására. A jelentés 2005ben az Agrárkutató Intézet bevonásával hetedik alkalommal készült el, és az európai országok gyakorlatának megfelelően az előző, 2004es naptári év értékelésével foglalkozik. A korábbi években kialakult szerke zeti felépítést megtartottuk. A jelentés adatgyűjtésének lezárása és összeállításának véglegesítése július vége, így értelemszerűen nem tartalmazza az azóta megjelent új, illetve korrigált adatokat. A jelentés összeállításakor a kialakult gyakorlatnak megf elelően a társfelelős KSHval együtt arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló számadatok alapján minősítés nélküli helyzetelemzést végezzünk, lehetőséget teremtve a szakmai vitákra és a tanács állásfoglalásában kidolgozandó javaslatok összeállítására. ( 19.40) A jelentést, törvényi kötelezettségének eleget téve, az Agrárgazdasági Tanács szeptember 14én megvitatta, és kialakította írásos állásfoglalását. Ezen túlmenően, bár erre vonatkozóan ugyan kötelezettségünk nem volt, ez évben először a jelentést a k ormányhoz történő benyújtás előtt, szeptember 21ei ülésén megtárgyalta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács is. Változatlanul célunk, hogy az agrárgazdaság konkrét számokon alapuló helyzetértékelését az ágazatban érintettek mind szé lesebb körben megismerjék. Ezért a jelentés mindkét kötete az előző évek gyakorlatának megfelelően, a kormány által történt elfogadása után, az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt felkerült az FVM honlapjára is. Tisztelt Képviselőtársaim! A magy ar agrárgazdaság multifunkcionális szerepéből következően az ágazat a nemzetgazdasági GDPhez való hozzájárulásának KSH által kimutatott mértékénél lényegesen jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak. Az ország külkereskedelmi mérlege alakulásának szempont jából pedig, tartósan pozitív külkereskedelmi egyenlege révén évtizedek óta komoly stabilizáló tényező. Hasonlóan pozitív szerepet játszik az infláció leszorításában, a pénzromlás mértékének féken tartásában is. A magyar nemzetgazdaság növekedését 2004ben termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok, azon belül is elsősorban a mezőgazdaság teljesítménynövekedése alapozta meg. A mezőgazdaságban megtermelt hozzáadott érték volumene 36,3 százalékkal volt több, mint a megelőző évben. A mintegy 0,20,3 százalékpontos mezőgazdasági GDParánynövekedés következtében 2004ben megtört az a rendszerváltás óta tartó folyamat, amely szerint az ágazat aránya a nemzetgazdaság GDPtermeléséből folyamatosan csökkent. A javuló agrárgazdasági GDP a termelők helyzeténe k alakulását is pozitívan befolyásolta, növekedett a gazdaságoknál képződő jövedelem tömege is. Az agrárgazdaság és a vidékfejlesztés helyzetének és fejlesztésének áttekintésekor abból kell kiindulnunk, hogy az agrárium és a vidékfejlesztés elválaszthatatl an egységet alkot. Magyarország nemzetközi összehasonlításban is kedvező földrajzi, természeti és ökológiai adottságokkal rendelkezik, amelyek lehetőséget teremtenek a többfunkciós, exportorientált, versenyképes agrárgazdaság fenntartására. A termelés menn yiségének növelése mellett a hangsúlyt a minőségre és az élelmiszerbiztonság követelményeinek teljesítésére helyezzük. Magyarország területének 87 százaléka vidéki térségnek minősül, itt található a települések 96 százaléka, itt él a népesség 47
