Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az elkövetkezendő tíz évben követendő gazdaságpolitikai alapelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2740 hangozhat, és az emberek még meg is mosolyoghatják. Nos, a franciák ezt megcsinálták egészen komolyan, s még ma is működik ez a rendszer. A francia előrenézés, a tízéves terv valami olyasmi, hogy az érdekképviseletek, a vállalatok, a közigazgatás, a minisztériumok összerakják a tudományt, ami aztán a statisztikai hivatalban összeállítódik, és a nagy könyvek megjelennek, ott vannak a polcokon, a kereskedelmi kamarák, az önkormányzatok, az egyetemek, a nagyvállalatok polcain, s akit érdekel, belenéz, és azt mondja, hogy jé, ezt vetítették előre, azt gondolják, hogy ez lesz a francia gazdaságban és a világgazdaságban. Ez egy ingyen és bérmentve elérhető tanácsadás a francia gazdaságnak, sőt mindenkinek a világon, akit érdekel a francia gazdaság. Nálunk is be lehet menni a francia nagykövetségre, meg lehet nézni, és szerte Franciaországban 10 ezer példányban van meg. Ki lehet nyitni a több tízezer oldalnyi kötetet, és meg lehet nézni, hogy mit jósolnak, prófétálnak előre azok az okos emberek, akik ezt öss zeállították. Tisztelt Országgyűlés! Nekem ez a két nagy példa jut eszembe, ezek voltak a XX. században a legjelentősebbek. Mi is van most itt előttünk, a Magyar Országgyűlés előtt? Tíz évre elkövetkezendő gazdaságpolitikai alapelvek. Az alapelvek nem terv olyan értelemben, hogy a végre nem hajtó majd börtönbe megy, és nem is olyan szabadon elérhető marketing- vagy másféle jóslás, amit vagy megnéznek az emberek, vagy nem, hanem a kormány azt kéri az Országgyűléstől, határozzuk el, hogy ezek meg ezek a gazda ságpolitikai alapelvek fognak vezetni bennünket. Miért? S itt jönnek a nehéz szavak: a társadalom és a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése és a nemzetközi verseny által támasztott követelmények teljesítése érdekében. Ezek aztán kemény dolgok! Hogy ez hogy áll össze ennek a sillabusznak az alapján, ahhoz azért nagy merészség kell. Én tisztelem, ha a kormány és az Országgyűlés bátor, és ha mindnyájan bátrak vagyunk, de hát ez a bátorság az arányérzék hiányát is fölveti. Nincs időm tovább részletezni, csupán j elentem az Országgyűlésnek, hogy több módosítást elképzeltem, néhányat be is nyújtottam a tisztelt Országgyűlésnek e tekintetben. Az egyikben azt kérem, ha már ebből lesz - bocsánat, felénk Cecén úgy mondták, hogy énekes halott; nem az, hanem valóban - egy olyan okmány, egy határozat, amely a kormányzást és az országot inspirálja, akkor kérem tisztelettel, hogy vétessék bele az a gondolat, amit beadtam módosítóként: “A kormány feladata - írom én , hogy adatokat szolgáltasson, melyek jelzik a nemzetgazdaság kilátásait - nem húztam alá, de engedtessék meg, hogy most húzzam alá: kilátásait - a makroökonómia alapvető adatain; össznemzeti termék, munkanélküliség, infláció, az államháztartás jellege. Ezen túlmenően kívánatos lehet más sarokszámok megjelölése bizo nyos ágazatokban. Az adatok tájékoztató jellegű előrejelzések, de határozottan nem a tervgazdaság kötelező direktívái.” Ha ilyesmi kerül elénk, tisztelt Országgyűlés, akkor ugye jobban érezzük magunkat, már olyan tekintetben, hogy van valami a kezünkben, s akkor azt mondjuk, hogy ezt kívánjuk van nem, én nem ilyen lovat akartam, hanem másmilyent, szürkét vagy pejkót. S akkor kifejezzük azt a szándékunkat, hogy a tervezés vagy az előrejelzés milyen fokát, milyen intézményrendszerét akarjuk, és megvizsgáljuk - amit képviselőtársaim igen ékesen tettek ma este , hogy vannake megfelelő intézményeink ehhez. Ez érdekes feladat volna, ezzel érdemes lenne foglalkozni. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelettel köszöntöm kedves képvise lőtársaimat. Hozzászólásra megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Gazdaságpolitikai alapelvekről jöttünk össze szólni. Itt szeretném mondani, hogy meggyőződésem szerint országgyű lési határozatot hozni ebben a témában csak akkor szabad - akkor azonban kötelező , hogyha nem többség, hanem konszenzus van felőle. Azt gondolom ugyanis - bár egyesek cövekeket keresnek , hogy itt nem cövekekről van szó, hanem
