Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2711 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Tóth István képviselő úrnak, Fidesz. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönö m, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nagyon sajnálom Gusztos képviselőtársamat, hogy itt ül másfél órát, és nem érti ezt a vitát. Talán akkor nem kellene itt ülnie, bár - ne haragudjon, hogy ezt mondom - tőlem akár bármelyik napirendi p ontot végigülheti, de ez a vita a vasút élete. Tessék elhinni, 50 ezer alkalmazott van, igaz, hogy egyre több a felsővezető, de azért van ebben még 45 ezer egyszerű ember, aki jelentősen az átlag alatt keres ebben a szakágazatban, és olyan területen az ors zágban, ahol két munkáltató van, az önkormányzat és a vasút. Ezért a parlament nem mehet el szó nélkül emellett, és ha ön nem érti, nyugodtan olvasgassa még egy darabig. Ha az SZDSZ nem érti, és el akarja bocsátani a dolgozókat, nyugodtan bocsássa el. De a zt azért ne felejtse el, hogy egy országnak közútra, vasútra, vízi útra szüksége van, és ha veszteséges, ezért vannak a közös költségeink, hogy a veszteséget is fedezzék! Nem lehet mindent teljesen nyereségessé tenni. Ettől ország, ettől állam egy állam, h ogy vannak benne működőképes rendszerek, amelyeket mindannyian fönntartunk mások egyszerűen fönntarthatatlan érdekei miatt. Ugyanis a törvény pontosan azért használhatatlan, mert egy részében azt írja le, hogy ha gazdaságtalan a szárnyvonal, akkor a konces szor máshogy is működtetheti, magyarán: ha gazdaságtalan, akkor majd buszt indít helyette, és busszal húzogatja a tehervagonokat. Ez gyönyörűséges egy törvény így! Talán ezeket kellene kicsit jobban átlátni, és beleéreznie magát abba a helyzetbe, ami nemcs ak 110 kilométer Budapesttől, hanem az országnak jelentősen nagyobb távolságai. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, SZDSZ. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőt ársam! Arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ha azt a két halmazt összehasonlítjuk, amelyek egyikében azok az emberek vannak, akik az ön felszólalásainak egy részét értelmetlennek tartották - mint például jómagam is , illetve egy másik halmazban megvi zsgáljuk azokat, akik nem értik ezt a vitát, nos, ez a két halmaz nem esik egybe. Én is azt mondtam, hogy az ön néhány kétperces felszólalását értelmetlennek tartottam. Ön ebből azt a következtetést vonta le, hogy a vitát nem értem. Ez tévedés! Volt önnek olyan hozzászólása, amit értelmesnek tartottam. A képviselőtársak által elmondottak jó részét egyébként, azt gondolom, képes vagyok megérteni. Én értem mindazt, amit ön az előző kétperces felszólalásában is mondott. Sajnálom, hogy nem reagált arra, amit el mondtam. Arról beszéltem az előbb - és ezt szívesen megismétlem, ha szükséges , hogy vannak olyan térségek, mint például az is, ahonnan én származom, ahol ez egy kulcskérdés, egy első számú fejlesztési kérdés, hogy végre történjen valami. Ha az ottani emb erek arra vannak kárhoztatva, hogy még évtizedekig várják azt, hogy az állam például egy olyan megyében, ami mindig leghátul áll a sorban, mert a legkisebb és a legkevesebb választó van benne, és ezért a különböző politikai, állami lobbikban mindig hátra k erülnek a sorban, szóval, ha az itt élőknek azt kell megvárniuk, hogy az önök által mostani állapotában konzervált Magyar Államvasutak mikor lesz képes ezt a vonalat fejleszteni, akkor nagyonnagyon sokáig kell nekik erre várni. Erről próbáltam beszélni, h ogy ez igenis - értjük - egy nagyon fontos társadalmi kérdés, és még egyszer mondom, szerintem a helybelieket nem nagyon érdekli az, hogy hogyan valósul meg ez a fejlesztés, csak valósuljon meg végre. Ők sajnos abban a helyzetben vannak, hogy majd a piacra bejövő szlovák vagy más szolgáltatótól sem kapnak majd jobb szolgáltatást, mert sajnos maga a