Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KORDÁS LÁSZLÓ foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
2601 két évig áll fenn, gyakorlatilag munkaadótól függetlenül, folyamatában továbbviheti, tehát nincs egyegy munkaadóhoz kötve ez a járulékkedvezmény. És nincs korlátozva a teki ntetben sem, hogy határozott idejű vagy éppen határozatlan idejű a munkaszerződés volta. Viszonylag rugalmas a rendszer, illeszthető speciális helyzetekhez, ennek eredményeképpen nyilván a pályakezdők vonatkozásában a meglévő foglalkoztatási feszültségek o ldásában is mértékadó szereppel bír. 2005. október 1je volt az a nap, amikortól a kártyák kiváltására sort lehetett keríteni. Mindig azt mondtuk, és ma is azt mondjuk, hogy először fel kell térképezni a lehetőségeket, utána szabad csak a kártya kiváltásár ól gondoskodni, hiszen a kiváltás pillanatától kezdve elkezd ketyegni a két év. Fontos tehát, hogy mindazok, akik azon gondolkodnak, hogy ezen Startkártya kiváltását megteszik, előtte a munkaerőpiacot, a környezetüket térképezzék fel pont annak érdekében, hogy minél nagyobb hatásfokkal tudják a kártya adta kedvezményeket igénybe venni, azokat lehívni. Ha belegondolunk, akkor ma durván 3435 százalékos járulékteher van a foglalkoztatás mögött, 29 százalék tb, 3 százalék munkaadói járulék és a már csökkenő, de még meglévő eho. Ezzel szemben az első esztendőben, ha pályakezdőt foglalkoztatnak, 25 év alatti vagy diploma megléte esetén 30 év alatti munkanélkülit, akkor ennek a mértéke az első esztendőben 15 százalék, a második esztendőben 25 százalék a járulékok tekintetében. Van tehát értelme annak, hogy ezen keretek között foglalkoztatásra kerüljön sor. Csak egy példával szeretném alátámasztani. Az elmúlt egy hónapban közel 5 ezer ilyen kártya kiváltására került sor, és a kártyák kiváltásának eredménye, hogy a munkanélküli pályakezdők létszáma több mint 4 ezer fővel csökkent Magyarországon. De mondjuk, egy olyan hátrányos helyzetű térségben is, mint ÉszakkeletMagyarország, BorsodAbaújZemplén megye, 550600 fővel csökkent a pályakezdő munkanélküliek száma. Úgy gondolom tehát, hogy mindenképpen érdemes ezt a rendszert tájékoztatás szintjén is és a motiválás szintjén is továbbműködtetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány részéről Kordás László ál lamtitkár úrnak adom meg a szót. KORDÁS LÁSZLÓ foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban példaértékű a Startprogram bevezetésének módja, illetve az is, hogy az eddigieknél jelentősebb kedvezményt próbál adni a munkáltatóknak abban az esetben, ha pályakezdő fiatalokat alkalmaznak. De miért is kellett bevezetni ezt a programot? Ezt a programot azért kellett bevezetni, mert a fiatalok, kikerülve a munka világába, ol yan képzettséggel, olyan tudással rendelkeznek, ami nem minden esetben felel meg a munkaerőpiaci igényeknek. Ez köszönhető azoknak az oktatáspolitikai döntéseknek, amelyek négyöt évvel ezelőtt születtek, hiszen akkor iskolázódtak be ezek a fiatalok, akko r választottak pályát, és nemigen rendelkeztek még akkor munkaerőpiaci ismeretekkel arra vonatkozólag, hogy milyen elhelyezkedési lehetőségeik lesznek a későbbiekben, az iskola elvégeztével. Természetesen nem csak ez az egy kedvezmény, amit szeretnénk nyú jtani a munkáltatóknak; nagyon sokféle ilyen kedvezmény van. Van ösztöndíjasfoglalkoztatásra vonatkozó kedvezmény, van tapasztalatszerzésre vonatkozó kedvezmény, illetve van a Startprogram. Ezek rövid távon próbálják meg kezelni a pályakezdőmunkanélküli séget Magyarországon, azonban nemcsak rövid távon gondolkodtunk abban, hogy a pályakezdő munkanélküliséget kezelni kellene, hanem hosszabb távon, az oktatási törvények megfelelő módosításával, a munkaerőpiaci szempontok érvényesítésével kellene véleményün k szerint megoldani azt a problémát, ami ma jelentős Magyarországon, a pályakezdőmunkanélküliséget. Így négyöt év múlva, amikor már azok a fiatalok, akik a most változtatott törvények szerint kerülnek beiskolázásra, és a munkaerőpiaci szempontok érvénye sülni fognak a beiskolázásuk során, már várhatóan nem pályakezdő munkanélküliként fogják kezdeni az életüket, hanem aktív
