Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 7 (262. szám) - A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslat által... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DEÁK ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
2583 A környezetvédelmi bizottság ülésén a nég y tartózkodó szavazatot adott képviselő egyike voltam. A tartózkodás indoklásaképpen szeretném elmondani, hogy ez az országgyűlési határozattervezet a salátatörvények sajátosságát tartalmazza: két, egymástól elütő ügyet egy előterjesztésbe, egy indítványba helyez be, és két, egymástól elütő ügynek az elfogadása - függetlenül attól, hogy vagy az egyik, vagy mindkettő szimpatikus valakinek - árukapcsolással nem igazán jó. Itt kapcsolódnék a Deák képviselőtársam által elmondottakhoz: ez sem erősíti a nyilvános ság támogatottságát, hogy a kettőt együtt kell vitatnunk, azért, mert e kettő merőben eltérő. Onnan kezdeném, hogy jómagam mint parlamenti képviselő, és jó néhányan azt valljuk, hogy akik az atomerőmű működése időszakában felelős döntéseket hoznak, azonkív ül élvezik az atomerőmű által előállított áramot, kötelesek gondoskodni a hulladékelhelyezésről, valamint az atomerőmű stratégiai sorsáról. A hulladékelhelyezés jelen esetben a kis és közepes aktivitású hulladék elhelyezését jelenti, és ennek a korrekt elh elyezése jó néhányunk szerint nem a Paksi Atomerőmű területe vagy amellett egy elkerített rész. Nemcsak azért mondom ezt, mert volt szerencsém megtekinteni Finnországban egy korrekt rendszert, hanem egész egyszerűen azért, mert az a kívánalom, miszerint a radioaktivitást összeszedett hulladékoknak több száz éves tárolási ideje van, mindenképpen nagy körültekintést igényel, valamint a biztonsági kockázatok mellett egy föld alatti elhelyezés nagyságrenddel többet ér, mint egy föld feletti elhelyezés. Zárójelb en csak annyit mondok, hogy Franciaországban sokan siratják az autójukat. Mi ne sirassunk semmit, mi gondolkodjunk felelősen, mert fordul, nagyot fordul a világ! Éppen ezért nem jó ennek az országgyűlési határozatnak az összegereblyézése. Természetesen eme llett jómagam és sokan mások a frakcióból támogatjuk ezt a fajta elhelyezést, viszont az időzítése annyiban szerencsés, hogy a bátaapáti lakosok népszavazási döntése 75 százalékos támogatásával mindenképpen időszerűvé tette. A 75 százalékos igen mellett ny ilvánvalóan akad, illetve van ellenszavazat is, de azt hiszem, korrekt munka folyt azon a településen, abban a körzetben ennek az ügynek a tájékoztatása kapcsán. Többször sikerült megfordulnom ott: nem hiszem, hogy a lakosság 75 százaléka azért döntött vol na úgy, mert szép viakolorburkolatot raktak a művelődési ház elé. Ez más miatt van. A jó sors úgy hozza, hogy a negatív ügyekből pozitívan lehet kijönni. Sokan a pozitív ügyből sem tudnak jól kijönni. Hagyjuk ezt meg annak a településnek, azon lakók örömé nek, akik adott esetben elég jól el vannak zárva a külvilágtól, a nagyvilágtól. Ha valaki járt arra, pontosan tudja, hogy egy bizonyos föllendülést e nélkül a hulladéktároló nélkül nehéz lett volna azon a településen elérni, és természetesen nem dicsőségké nt mondom, hanem, ha fölvállalja a felelősségét az a település ennek az ügynek, akkor annak előnyeit is élvezze. Ez teljes egészében jogos. Áttérve a második részre, az erőmű üzemidejének meghosszabbításának kérdésére: ez alapvetően azért más kérdés, mert vita folyik arról, hogy az atomtörvény miért nem kezeli korrektebbül a hosszabbítást, illetve ehhez szükségese a parlament véleménye, vagy legalábbis más szintű véleménye. Ebben egy jogi vita lehetséges, amelyen jelen helyzetben már nem érdemes polémiát f olytatni. A tartózkodó szavazatunknak mindenképpen ez volt a másik fő oka, hogy nem egészen rendezett a dolog. Azonkívül a tartózkodásunknak, legalábbis az enyémnek és jó néhányunkénak még az is az oka, hogy erre az erőműélettartamhosszabbításra egy olyan időszakban került sor, amikor - ahogy előttem szólók is elmondták - bizony van egy megoldatlan probléma, amely sajnálatosan és szomorúan teljes egészében beigazolta az első napi, első heti meglátásunkat. Szerencsém vagy szerencsétlenségem volt a vizsgálób izottságban néhány hónapot végigdolgozni, és az első héten kiderült, hogy nem fog senki három éven belül hozzányúlni, a pihentető edényben pihenjen csak és hűljön ki az az anyag, amit valaki otthagyott. Én örülök neki, hogy eddig nem fogtak hozzá. Legyen a nnak megfelelő kihűlése és tárolása, mert azért megvan annak az oka, hogy miért kell három évig pihentetni a kiégett fűtőelemeket, és legyen ez is három évig pihentetve. Nyilvánvaló, hogy mivel
