Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 7 (262. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BOTKA LAJOSNÉ (MSZP), a napirendi pont előadója:
2551 elfogadnunk. Azt gondolom, hogy mint jogalkotóknak ez egyik feladatunk. Kérem önöket, hogy támogassanak e bben. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát ezennel lezárom. Mivel a törvényjavaslathoz módosító javaslat érkezett, a részletes v itára bocsátásra és részletes vitára későbbi ülésünkön kerül majd sor. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Mandur László) : Tisztelt Országgyűlés! S oron következik a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Botka Lajosné és Jauernik István képviselők, mindketten a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, önálló indítványát T/17109. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/17109/12. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Botka Lajosné képviselő asszonynak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő asszony. BOTKA LAJOSNÉ (MSZP), a napirendi pon t előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal, hogy a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény szabályozási tárgykörébe vonta az ingatlanok beszerzéseit, nehéz és ellentmondásos helyzetbe hozta az ingatlant eladni, illetve venni és cserélni szándékozó, az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezeteket, így többek között az önkormányzatokat is. A közbeszerzésről szóló 2003. évi CXXIX. törvény előírásai alapján kötelező a közbeszerzési eljárás lefolytatása az ingatlanok beszerzése esetén. A közbeszerzés alanyaira, így természetesen az önkormányzatokra is vonatkozóan a hatályban lévő közbeszerzési törvény azonban, a tapasztalat azt mutatja, nincs összhangban az önkormányzatokra nézve is kötelező, az államháztartásról szól ó 1992. évi XXXVIII. törvény 108. § (1) bekezdésében foglaltakkal. Mindkét törvény azonos erősségű, úgy is mondhatnám, mindkét törvény mint egy végtelenbe futó párhuzamos, szabályozza az önkormányzatokat e tekintetben. Az államháztartási törvény általam id ézett bekezdése szó szerint a következőképpen szól: “A helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, ill etve a hasznosítás jogát átengedni, ha a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz, csak nyilvános, indokolt esetben zárt körű versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.” Ha két önkormányzat besz erzéseire, valamint értékesítéseire, beleértve az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezeteket is, ezt a két jogszabályt értelmezzük, akkor a két jogszabály egymásnak ellentmondó szabályozást tartalmaz. Bár mind a két jogszabály alapvető célja a tu lajdonos érdekeinek védelme, a közpénz felhasználásának ellenőrzése, az eltérő szabályozás azonban azzal járhat, hogy az értékesítés, illetve a vétel és a csere csak nagyonnagyon bonyolult és hosszú eljárásba torkollik, vagy egyszerűen nem lehet végrehajt ani, meghiúsul. Az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezetek esetében az általam idézett '92. évi XXXVIII. törvény 108. §a ingatlanértékesítés esetén a nyilvános versenytárgyalás kiírását fogalmazta meg. Amennyiben a lehetséges vevő szintén ebbe az alanyi körbe tartozik, mondjuk, egy másik önkormányzat, az ő számára az ingatlan megszerzése érdekében a közbeszerzésről szóló 2003.
