Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 7 (262. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter:
2517 A másik törvényjavaslat, a T/17644. számú, az Európai Parlament é s Tanács egyes környezetvédelmi tárgyú, úgynevezett jogi aktusainak hazai jogba való átültetését célozza. A törvényjavaslatok vitájának befejeztekor engedjék meg, hogy megköszönjem a kijelölt bizottságok munkáját, valamint azt, hogy a képviselő hölgyek és urak konstruktív módosító javaslatokat tettek, és ezzel hozzájárultak a kitűzött szabályozási célok megvalósulásához. Tisztelt Országgyűlés! A T/17643. számú, a feladat- és hatásköröket megállapító törvények módosításáról szóló törvényjavaslatok közel 20 t örvény módosítását tartalmazzák. Ezek zöme az eljáró szerv nevének megváltoztatásáról, illetve egyes hatósági, szakhatósági hatáskörök megszüntetéséről szól. Ez a törvényjavaslat egyesíti továbbá a szabályozási felelősségi körökbe tartozó három törvénynek a felelősségbiztosítással és a biztosíték adásával kapcsolatos rendelkezéseit. Ezek a szabályok jelenleg eltérőek, bár a védett tárgy azonos. A szabályozás keretjellegű, a részletszabályokat a kormány rendeletben fogja megállapítani. Az említett előírások egységesítésén túl néhány más típusú módosítást is tartalmaz a törvényjavaslat. Így például a jövőben a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és felhasználás után nem kellene bányajáradékot fizetni. Ez a módosítás az eg yik költségvetési szervtől a másikhoz utalja az ezekkel kapcsolatos pénzeszközöket. Megemlítem még a vízkészletjárulékot, amelynek részletszabályait a költségvetési törvény melléklete helyett a jövőben a szakterületi törvény, a vízgazdálkodásról szóló fogj a majd tartalmazni. A tartalmi változás jelenleg annyi, hogy 2006. január 1jétől öntözésre, illetve halgazdálkodásra használt víz után nem kell vízkészletjárulékot fizetni. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) A törvényjavaslatot négy bizottság, köztük a k örnyezetvédelmi - mint első helyen kijelölt bizottság - tárgyalta meg. A 89 szakaszból álló törvényjavaslathoz összesen 103 módosító, illetve kapcsolódó módosító javaslat érkezett. Ebből az egyéni képviselői, illetve a bizottsági módosító javaslatok száma 76, a képviselői, illetve a bizottsági kapcsolódó módosító javaslatok száma 27. A benyújtott módosító javaslatok közül 18nak, a kapcsolódó módosító javaslatok közül szintén 18nak az elfogadását támogattuk. A támogatott javaslatok fogalmazásbeli pontosítá sok, jogtechnikai jellegű, illetve a szabályozás céljának megfelelő tartalmi módosítások. A nem támogatható javaslatok nem felelnek meg a szabályozás céljainak, vagy ellentétesek a hatályos jogszabályokkal. Az Országgyűlés kijelölt bizottságai e törvényjav aslatot támogatták. Tisztelt Országgyűlés! A másik, a T/17644. számú törvényjavaslat az európai uniós joganyag átültetését célozza a hazai jogrendbe. 2005ben két olyan európai parlamenti és tanácsi irányelv is hatályba lépett, amely nagyobb teret biztosít a nyilvánosságnak. A 2004/4/EK irányelv a környezeti információkhoz való hozzáférés lehetőségeit bővítette. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy meghatározott információk, amelyekhez egyébként a hozzáférés megtagadható lenne, nem tarthatók vissza akkor, ha azok környezeti kibocsátással kapcsolatosak. Az irányelv kapcsán szólnom kell a 2003/35/EK irányelvről is, amely egyes környezethasználattal járó beruházásoknak az engedélyezési eljárásában követeli meg nemcsak az érintettek, hanem mindenki tájékoztatá sát a beruházás engedélyezéséről vagy elutasításáról. A törvényjavaslat az irányelvek átültetésével összefüggésben rendelkezéseket fogalmaz meg a környezet használatára vonatkozó engedélyezési eljárások egyszerűsítésére is. Tetszenek emlékezni arra, hogy m ilyen bonyolult és milyen sok vitát kiváltó volt néhány engedélyezési folyamat a környezetügyben, és milyen komoly gazdasági konfliktusok is keletkeztek ennek nyomán, amikor indokolatlanul hosszúra nyúlt a hatósági eljárás. A jövőben a hatásvizsgálat két s zakasz helyett egy szakaszból fog állni, igaz, azt egy előzetes vizsgálat fogja megelőzni, de összességében rövidül az eljárás. Az ügyintézési határidő csökkenésével a beruházások előkészítő szakasza rövidebbé válhat. Gyorsítja és a tervezé st is olcsóbbá teszi, hogy egyes tevékenységeknél az eddigi 90 napos ügyintézési határidő helyet 45 nap alatt tudomást szerez a beruházó arról, hogy vane hatásvizsgálati kötelezettsége. További 90 nappal csökkenhet az ügyintézési határidő, és természetese n az
