Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA BÉLA (MSZP):
2430 Közigazgatás. Nagy? Nagy. Vannak párhuzamosságok? Vannak. Ha valaki - például Kóka János - szűkebbre akarja venni az apparátusát, azonnal a támadások közepébe kerül, hogy hogyan merészeli ezt megtenni. Mert ugyan összességében egyetértünk, hogy legyen kisebb az állam; hallottam, hogy kisebb állam, kisebb politika, kisebb adó, új fodrász, nem tudom… (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Ugyanakkor viszont, ha meg a konkrétumokra kerül a sor, akkor senki nem ért egyet semmivel. Mert konkrétan, persze, ne csináljunk semmit, általánosságban meg csináljunk meg mindent . Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az, ami nem folytatódhat tovább. Mindegy, 2006ban, 2007ben, 2008ban, 2009ben, 2010ben, a következő kormányzati ciklusban ha a politika nem képes arra, hogy a saját gondolkodását új pályára állítva új pályára legyen képe s állítani Magyarországot, akkor ki kell jelentenem: károkat okoz az országnak. És lehet, hogy ez a károkozás jó szándékkal van kikövezve, ugyanakkor azonban semmilyen, a jövőbe mutató elemet nem tartalmaz. És ez teljesen független attól, hogy a jövő évi k öltségvetés milyen. Azt lehet mondani, hogy ez egy választási költségvetés, és egyébként 36 helyen azt mondani, hogy kevés benne a pénz. Lehet azt mondani, hogy ez kifejezetten a választási szempontokra figyelemmel készül csak el, miközben egyébként minden érintett társadalmi csoport tartja a markát, hogy de hát ez kevés, amit nekem akartok adni, kérek szépen több pénzt. Ott van ennek a csapdája, hogy a költségvetés megfelelően szigorú, ugyanakkor viszont a korábbi determinációk meg az európai uniós követel mények a másik oldalon rendkívüli módon leszűkítik a mozgásteret. Ebből a csapdából kitörni csak egy nagyon bátor, átgondolt és számos elemében a kétharmados törvények miatt közösen támogatott elképzelésrendszerrel lehet. Ha ezt képtelenek leszünk megtenni - nem most már, de az elkövetkezendő években , akkor ennek az lesz a következménye, tisztelt képviselőtársaim, hogy a politikát a választópolgárok, úgy, ahogy van, el fogják küldeni, mert azt fogják érezni ők is, hogy csak ígéreteket kapnak, hogy csak id őt kérnek tőlük állandóan, ugyanakkor viszont nem érzik, hogy a sorsuk valamilyen módon megváltozott. Én azt gondolom egyébként, hogy a kormányban és a kormánypártokban ez a felismerés és felelősségvállalás megvan. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett, és megadom a szót Katona Bélának, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon! DR. KATONA BÉLA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy ha e bben a mederben folyt volna az egész költségvetési vita, mint ami az elmúlt egy órában ebben a Házban történt, akkor talán jutottunk is volna valamire. Sajnos - végigültem majdnem a teljes három napot - kevés olyan hozzászólás hangzott el, akár az ellenzék részéről, mint ma Pokorni Zoltán két hozzászólása. Most nem akarom a saját miniszterelnökünket dicsérni, mert lehet, hogy az elmúlt egy órának ő adta meg az alaphangját azzal a hozzászólással, amit elmondott a parlamentben. Valóban jó lenne a költségvetés i vita során is lényeges és fontos kérdésekről beszélnünk, akár vitatkozva is, mert az teljesen természetes, hogy eltérőek a vélemények. Mi elkövettük azt a hibát, hogy a választások előtti évben is benyújtottunk költségvetést. Nem kétéves költségvetést fo gadtunk el az elmúlt évben, mert úgy gondoltuk, hogy minden évben változhat a helyzet, és lehet, hogy módosítani kell. Így is van. Még az utolsó pillanatban is módosítani kellett a beterjesztett költségvetésen. És talán abban is egyetértettünk, hogy kesken y az az út, amin most a Magyar Köztársaságnak mennie kell. Keskeny az út, ha valóban az eurót is minél hamarabb be akarjuk vezetni. Vagy ha nem is az euró bevezetéséről beszélünk, csak arról, hogy le kell csökkentenünk a
