Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - POKORNI ZOLTÁN (Fidesz):
2424 A másik, számomra nagyon fontos terület, ön csak néhány percet szentelt rá, hogy a felsőoktatás támogatása radikálisan növekszik. Kétségtelenül átke rült Baráth Etele tárcájától számos európai uniós fejlesztési pénz, ez egyébként helyes dolog, hogy átkerült, azzal értek egyet, ha ezek a szaktárcáknál vannak, de ezt tényleges növekedésként elkönyvelni nem jó; mert becsapjuk önmagunkat, meg az egyetemi v ezetőket, és előbb, vagy utóbb kiderül. Van növekedés a hallgatók juttatásánál, lakhatásnál, ösztöndíjnál, ez rendben van. De az egész egyetemi szféra működését sajnos jövőre nem jellemzi majd a könnyebbség, mert gyakorlatilag annyival nő a támogatásuk, am ennyivel az idén szeptemberben úgyahogy kiizzadt 4,5 százalékos béremelés jövőre áthúzódó hatása ezt megköveteli. Tehát ha azt vetjük egybe, hogy most novemberben, decemberben filléres gondokkal küszködnek az egyetemek, könnyebb lesze a helyzetük jövő ja nuárban vagy februárban, azt látjuk, hogy nem. A determináltság, a meghatározottság, a napi szorító szükség éppúgy jellemzi majd az egyetemeinket jövőre, bolognai folyamat ide vagy oda, mint idén. Noha a szám látszatra tényleg imponáló és szép, de valójába n azt kell mondjam, hogy inkább átcsoportosításról, statisztikáról van szó, és nem tényleges, nagyívű fejlesztéspolitikáról. Jó lenne, ha így lenne, egyet is értenék vele, szívemből tudnám támogatni, ha ez történne az egyetemeknél, de sajnos azt látjuk, ho gy ez még várat magára. A közoktatásnál pedig valóban 28 milliárd forinttal kevesebb pénz jut jövőre, mint jutott idén. Ez látszatra alig pár százalékos csökkenés, de olyan területeket érint, ahol ezek a fillérek fájdalmasan hiányoznak. Falusi gyerekek óvo dája és iskolája - örömmel hallottam önt szeptember elsején, amikor azt fogalmazta meg, hogy az lenne a helyes cél, ha minden gyerek a lakóhelyén tanulhatna. Csak azt látom, hogy ez a költségvetés nem ezt szolgálja, hanem sajnos folyik az a szerintem kímél etlen és elfogadhatatlan körzetesítés, amit az SZDSZes miniszter úr tervez, még akkor is, ha tudom, hogy nem rossz szándékból, hanem egy rosszul fölfogott adatból vezeti le ezt a politikáját, azt gondolva, hogy minden kicsi rossz. Támogatni, fejleszteni k ell, valóban vannak gondok a kisebb óvodákkal, iskolákkal. De az, hogy a kollégista gyerekeken, a falusi gyerekeken üssön a jövő évi költségvetés, ezt nem akarhatja őszintén senki. Délelőtt felolvastam azt a közel két tucat szervezetet, jelentős szervezete ket, amelyek arra hívják fel az önök figyelmét, hogy ezt ne csinálják. Fontolják meg, gondolják meg még egyszer. Remélem, hogy ez nem csak egy szónoki fordulat, amit itt hallottunk, hogy önök erre nyitottak. Hogy mit látott miniszterelnök úr a vitában, mir e látott az alapstruktúrát illetően bennünk szándékot? Megkérdőjeleztüke az önök által benyújtott költségvetést alapjaiban? Azt kell mondjam, miniszterelnök úr, hogy a javaslatainkat első körben még a délután során benyújtjuk. Most estig lehet ezt megtenn i, tehát ha ön ezeket szemrevételezte tegnap, ma reggel, akkor bizony az még egy hiányos lista volt. De a lényeget Varga Mihály képviselő úr elmondta. Úgy ítéljük meg, hogy ez a költségvetés átdolgozásra szorul; alapvető átdolgozásra szorul. Önnek abban ig aza van, hogy a Fidesz sem, az MDF sem, és eddig a 15 éves magyar parlamenti demokrácia történetében egyetlenegy ellenzéki párt sem tett le az asztalra egy 3 ezer oldalas, komplett költségvetést; alternatív, koherens költségvetési javaslatokat igen. Ezt me gtettük tavaly a Fidesz nevében, emlékszem, hogy volt egy ilyen alternatív, összefogott csomag az MSZPtől is 2001ben. De olyan jellegű kimunkált javaslatot, amin egy államapparátus sok száz embere, háttérintézményei dolgoznak hónapokon keresztül, ne kérj en rajtunk számon, mert nem ez a gyakorlat, és ilyen sehol sem működik. Ha mégis ezt teszi, akkor azt kell hogy gondoljam, hogy itt a felelősség áthárítása, a gond, a nyomasztó gond elől való politikai menekülés gesztusa az, amit ön tesz. (Derültség az MSZ P soraiban.) Lehet, hogy szívesebben vitatkozna Orbán Viktorral a tévében vagy a parlamentben, de önt nem erre kérték fel párttársai, nem ezért kapja a miniszterelnöki fizetését, hogy vitatkozzon az ellenzéki párt elnökével, hanem arra, hogy kormányozza ez t az országot, még akkor is, ha nehéz. (16.20)
