Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
2358 A 3. számú melléklet 17/b és 17/c pontjaiban rögzített korai fejlesztés és fejl esztő felkészítés nyilvánvalóan közoktatási közfeladat. Ez esetben az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének feltételeiről szóló már idézett törvény 6. §a alapján e két feladat után is igénybe vehetik az egyházak a közoktatási kiegészítő támogatást, hiszen - idézem - ”Az egyházak további támogatásra jogosultak, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyház által fenntartott intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.” A közoktatásról szóló '93. évi LXXIX. törvén y megfelelő bekezdése megadja a lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulóknak, hogy a különleges gondozás - óvodai nevelés, iskolai nevelés s a többi , elméleti oktatás, gyógypedagógiai nevelés mellett a korai fejlesztés vagy a fejlesztő felkészítés ke retében is igénybe vehessék ezt a támogatást. Néhány szót sajnos a bejárók támogatásáról is ejtenünk kell. A költségvetési tervezet IV. fejezete “A központi költségvetésen és az államháztartáson kívüli szervezetek kapcsolata” cí met viseli, az alcím pedig az, hogy “Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása” több paragrafusban. Ezek meghatározzák, hogy mely állami hozzájárulások, pontosabban alapnormatívák, kiegészítő hozzájárulások és kötött felhasználású normatív tám ogatások illetik meg a nem állami - világos, hogy ez esetben egyházi - intézmények fenntartóit. Az alapnormatívák és a kiegészítő hozzájárulások most is a törvény 3. mellékletében találhatók, a támogatás a 1520., illetve a 22. pontokkal azonos jogcímeken jár az egyházi intézményeknek. (11.00) A központosított előirányzatokat az 5. melléklet tartalmazza. Itt is fel van sorolva, hogy mely pontok érvényesek a nem önkormányzati fenntartókra. A kötött felhasználású normatív támogatások a 8. mellékletben találha tók. Itt is az első rész 1. és 34. pontjaiban meghatározott jogcímek azok, amelyek - még egyszer mondom - az egyházi fenntartókra is érvényesek. A szektorsemleges finanszírozás elve megköveteli, hogy az úgynevezett településtípusú támogatások közül a bejá ró hallgatók támogatásához a nem önkormányzati intézmények fenntartói közvetlenül hozzájuthassanak, a társulások, a kistelepülések és a többcélú kistérségi társulások oktatási célú támogatása pedig közvetetten a közoktatási kiegészítő támogatáson keresztül jusson el az intézményfenntartókhoz. A tervezet ezeket a jogcímeket kiegészítő támogatásban tervezi részesíteni. Azonban fontos, hogy a bejárók támogatása közvetlenül illesse meg a nem önkormányzati fenntartókat is. A közalkalmazottakat megillető munkaidő ről, a pihenőidőről és az illetményről is szólni kell az egyházi fenntartású intézmények esetében. A költségvetési törvény tervezetének 30. §a sajnos nem tartalmazza az előző évek költségvetési törvényeinek azt a bekezdését, amelyik az egyházi oktatási in tézmények dolgozói számára a hasonló közfeladatokat ellátó munkavállalókra vonatkozó munkaidőt, pihenőidőt és illetményszabályozást biztosítja. Ez a szakasz így szól: “A normatív hozzájárulásban és támogatásban részesülő nem állami fenntartású intézmény, v alamint a működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény meghatározott paragrafusaiban megá llapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményi rendszerre vonatkozó feltételeket köteles biztosítani. A közfeladatokat ellátó normatív állami támogatásból részesülő nem állami, nem önkormányzati, vagyis egyházi intézmények alkalmazottjaina k munkaideje, pihenőideje és illetménye megállapításának szabályai természetesen nem különbözhetnek a hasonló közfeladatokat ellátó intézmények alkalmazottaira vonatkozó előírásoktól.” Mindez a nem állami, nem önkormányzati intézményekben dolgozó munkatárs ak hátrányos megkülönböztetését jelenti, mármint az, ha ez így marad. Ott vannak aztán még a szaktárcák támogatásaihoz, a pályázatokhoz való hozzáférés lehetőségei is. Itt az a fontos, hogy már a 2005. évi költségvetés sem tartalmazta a korábbi éveknek ezt a normaszövegét: “A közfeladatot ellátó egyházi szervezet az önkormányzati intézményekhez
