Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár:
2350 megoldani, hogy korlátozunk egy generációt a művészeti oktatásban való részvételben, az esélyegyenlőség megteremtésében, a hátránykompenzációban. Abban csak reménykedünk, hogy senkinek, legkevésbé a magyar államnak sem áll érdekében a független óvodák, iskolák, művészeti oktatási intézmények ellehetetlenítése. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete minden demokratikus eszközt fel kíván használni álláspontja érvényesítésére. Felszólítju k a kormányt előterjesztésének módosítására, s kérjük az Országgyűlést, hogy ne fogadja el a közoktatási normák csökkentését.” Falusi gyerekek, szegények, kollégisták, kiszolgáltatottak - nem rajtuk kell ütni. Tudom, hogy spórolni kell, meg kell nézni mind en fillért; azt is tudom - talán el is fogja majd mondani Arató államtitkár úr , hogy milyen visszaélések voltak a művészeti iskolák környékén; a polgári kormány idején én magam is pereskedtem nem egy ilyen iskolával, amely indokolatlanul vett fel nagy ös szeget. Ezeket nagyon szigorúan ellenőrizni kell. De nem lehet az megoldás, képviselő úr, hogy mindenkit visszavágunk, ha nem tudjuk elcsípni azt, aki csal, aki ellopja a közpénzt; nem az a megoldás, hogy akkor mindenkitől elvesszük egy részét, hogy a műkö dését már lehetetlenné tesszük. Nem lehet a tehetetlenségnek ez a beismerési formája. Egyetértek, ha ez a kormány szándéka, és legyen ez, hogy szigorúan ellenőrizze, az iskola névvel, a gyerekek jövőjével visszaélő intézményeket, csalókat csípje el, minden támogatást meg fogunk ehhez adni ellenzékből is, mert tudom, hogy ez konfliktusos dolog, nekimenni egy ilyen intézménynek. Nem könnyű, van politikai ára. Ebben mi partnerek vagyunk. De ne csinálják azt, hogy nem merik vállalni, vagy nem találják az eszköz t az ő elcsípésükre, és ezért mindenhol vágnak, mindenkire ráküldik ezt a fűnyírót! Sok gond van a költségvetésben, vannak persze jó pontok is; talán elnézik nekem, hogy ellenzékiként én nem ezeket sorolom fel, hogy a lakhatási támogatás, a kollégiumi támo gatás nő az egyetemistáknál - ez jó dolog. Még azt is jónak tartom, hogy legalább az egyetemeknél, főiskoláknál a béreknek, az idei béremelésnek megvan a fedezete a következő évre; nagyobb bajnak tartom, hogy a közoktatásnál nem látom ezt a garanciát. De a z egyetemnél megvan, ezt el kell ismerni, rendben van. Kérem, ne azt kérjék rajtam számon, hogy miért nem ezeket sorolom fel, nem ez a szerepünk, és ne vessenek olyat a szememre, ami talán időhiány miatt méltánytalan lenne, hogy felsoroljuk, hogy mennyi mi nden jó van ebben a dologban. De ahol komoly baj van, hosszú évekre, akár egy évtizedre tönkre lehet tenni valamit, és úgy látjuk, hogy nagyságrendekben nem meghatározó a költségvetés, a magyar gazdaság állapotát tekintve, fogadják el tőlünk legalább azt a felszólítást, hogy gondolják meg még egyszer. Nincs illúziónk, tudjuk, hogy nem az ellenzéki képviselők javaslatait fogják elfogadni. Ez nem hiúsági kérdés - nyújtsák be önök! Mi támogatni fogjuk akkor is, hogyha szocialista, akkor is, hogyha szabad demok rata módosító javaslatként jön be. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Két kormánytag is jelentkezett. Elsőként a kétperces felszólalásra jelentkező Arató Gergely államtitkár úrnak adom meg a szót. ARATÓ GERGELY oktatási minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Természetesen össze lehet hasonlítani azokat az alapelveket, amelyekről ön beszélt. Ezekkel, én azt tudom mondani, a kormány, a kormányoldal egyetért, de h át a tények bizony kemény dolgok. Érdemes azt is megnézni, hogy mik a teljesítmények. 2001ben, ha jól emlékszem, Pokorni Zoltán volt a miniszter (Ékes József: Nem erről szól a hozzászólás!) , 736 milliárd volt az oktatás államháztartáson belüli támogatása, 2006ban ez 1216 milliárd. A növekedés 480 milliárd forint, több mint 60 százalék. Tudom, önök el fogják mondani, hogy ennek jó része a pedagógusbérekben van benne; ez így van, de azt hiszem, hogy ennél jobb helyre nem nagyon költhetünk az oktatás terület én. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Hozzáteszem, egy másik jelentős része pedig éppen
