Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
2338 amelyben a régiók, a térségek , az önkormányzatok újraszabályozásával a decentralizálás úgy valósul meg, hogy ezek a területek megkapják a jogalkotói szerepkört, megkapják az önálló költségvetési lehetőséget, és ehhez természetesen a helyi adóztatás külön rendjének kialakítását. Bizony 1990 óta ebben az ügyben a Magyar Országgyűlésben ennek a konszenzusnak a nyomát sem látjuk, és így nehéz is olyan hatékony gazdasági együttműködést kialakítani, amiben megjelenik a központi kormányzati akarat, másodsorban megjelennek a helyi igények, és ehhez van egy központosított és egy decentralizált pénzügyialapfelhasználás. Nézzük csak, hogy vidékfejlesztéssel hányfajta területen találkozunk! Vidékfejlesztési pénzek, az infrastruktúra fejlesztése, az önkormányzatok fejlesztési alapjai, az európai un iós pénzek bizony megjelennek a Földművelésügyi Minisztériumnál, a Környezetvédelmi Minisztériumnál, a Gazdasági Minisztériumnál, az Európai Ügyek Hivatalánál, külön a vidékfejlesztési tárca nélküli miniszternél, és azt látjuk, hogy ezeknek a költségvetésb en nagyon szépen körülírt és körülhatárolt pénzügyi forrásoknak sokszor a hatékonysága kérdőjelezhető meg, mert ezek nem mindig találkoznak, és nem mindig találják meg azt az összhangot, amivel az adott igényeket mindinkább és mind jobban ki lehetne elégít eni. Mi is lenne a feladata egy klasszikus, liberális felfogásban működtetett minisztériumnak? Ágazati stratégia kialakítása, jogalkotás és hatósági felügyelet. S itt a minisztérium további szerepe megszűnt, mert azokat a pénzügyi pályáztatásokat, pénzek ö nkormányzatokhoz, pályázókhoz juttatását nem biztos, hogy minisztériumi szinten kellene intézni, hanem ennek önálló, egységes ügynökségi rendszerre lenne szüksége, amely megvalósítása bizony nem könnyű a mai belpolitikai viszonyok közepette, mert nemcsak a minisztériumok és nemcsak a pártok között, de bizony még ágazaton belül is igen komoly érdekek csapnak össze, ami fölött, úgy gondolja a mindenkori kormányzat, hogy a leghatékonyabb, ha a kormányzat kézi vezérlő keze is megjelenik. Azt hiszem, hogy ez nem szerencsés, és a következő kormánynak és a következő Országgyűlésnek sürgős feladatai közé kell venni, hogy mind az olcsóbb állam, mint a hatékony állam, mint pedig a közigazgatási reform úgy találkozzon, hogy azok érdekében, akiknek a kiszolgálásáról szó van a különböző ágazathoz tartozó csoportoknál, ez egy szolgáltatás jellegű előrelépés legyen, ne pedig hatósági kényszer. A vidékfejlesztési pénzek lejuttatásánál az európai uniós forrásokkal összhangban örömmel látjuk, hogy a következő évi költségvetésb en most már megjelenik mintegy 112 milliárd forint, amely óriási előrelépés ahhoz képest, hogy 2004ben sem az AVOPból, sem pedig a nemzeti vidékfejlesztési tervből kifizetés nem történt, sőt a 2005. évben most - a közelmúltban és ebben a hónapban - indul tak el ezek a pénzek, amelyeknek a várományosai már oly régóta abban a hitben élnek, hogy esetlegesen van esélyük a túlélésre, jóllehet, másfél éven keresztül pályázataik nem kerültek elbírálására, aminek nyilvánvalóan voltak objektív okai is, de volt olya n tendencia is, amely bizonyos átcsoportosítási kényszert érzett olyan ágazatok felé, amelyeknek az adott problémáját nagyobbnak vélte. Nézve a költségvetést és hallgatva a tegnapi felszólalásokat, amelyek az agrár- és vidékfejlesztési ágazatot érintően me gnyilvánultak, egybehangzó, hogy nem nagyon látszik változás, nem nagyon látszik struktúraváltozás. Egy monokultúrára épülő, általában dömpingárut előállító támogatási rendszer jelenik meg, kevés az a mozgástér ebben a költségvetésben, amire nézve azt lehe t mondani, hogy olyan programok indulhatnak el a vidékfejlesztés terén, amelyeknek nyilván része a mezőgazdaság, és megjelenik az alternatív energiafelhasználás, a megújuló energiafelhasználás, a környezetgazdálkodás, a hungarikumok iránti igény, a falusi idegenforgalom, a falusi turizmus és az ehhez tartozó infrastruktúra kiépítése. Igen ám, de ez sem olyan egyszerű dolog, hogy bármelyik kormány csak úgy el tudná dönteni, amikor a jogi stabilitás bizony nem minden területen egyértelmű. Nézzük csak, hogy mi ről folyik a vita mintegy 15 éve Magyarországon az állattenyésztés területén! Az állattenyésztésnek stabil takarmánytermelő háttérre van szüksége, földre, magyarul. Amíg itt a birtokviszonyok nem stabilizálódnak úgy, és négyévente nem röppennek föl hírek, hogy
