Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR OSZKÁR (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - LÁZÁR MÓZES (Fidesz):
2296 Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Elég nehéz már ilyen késői órán úgy megszólalni, hogy reggel óta szünet nélkül tart az ülés. Egy kicsit nosztalgiát éreztem, mert az első parlamenti felszólalásom 1998ban így ősz derekán történt, és az azért emlékezetes számomra, mert hajnali 3 óra 20kor esett meg. Nyolcan voltunk a teremben, de nem a hagyományos vonalak osztottak bennünket ketté, hogy kormánypárt és ellenzék, hanem voltak alvók és voltak ébren lévők. Remélem, hogy a mai költségvetési vitában idáig nem jutunk el, hiszen már nem sok időkeret van, és talán éjf él előtt be lehet fejezni. Nehéz ilyen körülmények között úgy beszélni a költségvetés egy fontos szeletéről vagy azon részéről, ami igazából nem érinti, pedig jó lenne, ha érintené, úgy, hogy az euró bevezetésétől a pelenkázásig már minden elhangzott itt a z imént. Én az energiaszektort érintő kérdésekről szeretnék beszélni, hiszen eddig talán egy képviselő szólt ehhez hozzá, de ő sem olyan részletesen. Egy kis visszatekintést engedjenek meg, tisztelt képviselőtársak. Amikor a 2004. évi költségvetést tárgyal tuk így két évvel ezelőtt, akkor szembesültünk azzal, hogy a kormány tervezi bevezetni az energiaszektort érintő két új adónemet, az energiaadót és a környezetterhelési díjat. Akkor szembesültünk azzal is, hogy 2004. január 1jétől az áfát a villamos energ ia esetében megemeli 25 százalékra, illetve a gáz esetében 15 százalékra. Persze többen azt gondoltuk, hogy nyilván ez azért van, mert ezekkel a többletbevételekkel majd kellőképpen fog gazdálkodni a kormány. Aztán azt tapasztaltuk, hogy a Gazdasági és Köz lekedési Minisztérium fejezetében két tétel volt, amely energiatakarékosságra, energiahatékonyságra és energiakorszerűsítésre fordítható pályázati összegeket irányzott elő, és ekkor tapasztaltuk azt, hogy ez drasztikusan csökkent, az egyik esetében az elő ző évinek a 60 százalékával. Azért gondolkodtunk ezen, hogy hátha így lesz, mert ugyanakkor mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon az egységnyi nemzeti össztermék előállításához felhasznált energia lényegesen magasabb, mint a fejlett országokban. Tehát ne m elég, hogy elég jelentősek az energiaterhek a lakosság és a vállalkozók számára, még duplán fizetünk azzal, hogy nekünk az egységnyi nemzeti össztermék előállításához lényegesen több energiát is kell használnunk. Emlékszem arra, akkor az volt a válasz, h ogy átcsoportosításra kerültek az összegek, és máshol, különféle fejezetekben meg lehet majd találni. Aztán sem az energiaszektorban érintett vállalkozások, sem a lakosság, sem itt a képviselők nem találták meg, hova lett ez átcsoportosítva. Mindezt azért mondtam el, tisztelt képviselőtársak, mert a folyamat azóta hasonló irányban halad tovább. Jelesül a rákövetkező esztendőben ismételten csökkent a GKM fejezetében az a két összeg, amely az energiatakarékosságot, az energiahatékonyságra való törekvést, ille tve az energiarendszerek korszerűsítését irányozza elő. Összességében véve tehát hangzatos kifejezések és ígéretek, illetőleg médiaesemények rendszeresen vannak, beszélünk a megújuló energiákról, igenigen sokat, beszélünk a nem hatékony energiarendszerekr ől, beszélünk a távfűtéses lakások korszerűsítéséről, hőszigeteléséről és olyan energiarendszerek felhasználásáról ráadásul, amely a környezetet nem is szennyezi annyira, és azt látjuk a valóságban, hogy amióta, 2002 óta a MedgyessyGyurcsánykormány regná l, ezek az összegek rendszeresen csökkennek. Nincs ez most sem másképp, ezért remélem, hogy a későbbiekben majd nagyobb figyelmet kap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében az az összesen két tétel, amely ezt irányozza elő. Ráadásul, ha mindez t vesszük, két új adónemet vezetett be a MedgyessyGyurcsánykormány, az áfanöveléssel, illetőleg az energiaárak jelentős növelésével az áfabevétele is jelentősen növekedett a kormánynak. Tehát nem csak a kor kihívása, hanem jogos elvárás az, hogy ha ilyen jelentős többletnövekedés van, akkor abból többet fordítsunk ezekre a területekre. Ehhez képest, nem győzöm hangsúlyozni, az ellenkezője történik. Konkrét példát is szeretnék mondani. 2003ban, mint ahogy az idén is, elhangzott, hogy annak az összességébe n 40 százalékos gázáremelésnek a kapcsán, amely a vállalkozásokat és intézményeket érintette, amely az akkori inflációnak legalább nyolctízszerese volt, kompenzáció lesz, és ezek a vállalkozások, hogy ne lehetetlenüljenek el, majd kompenzációt kapnak. Az ígéret ígéret maradt, és