Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
2287 befektetők bizalma megrendült a kormányban, komoly k ockázati felárat kérnek a magyar államháztartás finanszírozásáért. Úgy gondolom, hogy cselekednünk kell, és vissza kell vonni ezt a költségvetést, és új formájában ismét benyújtani szükséges. (Kovács Tibor: Ezt már hallottuk vagy tizenötször.) Még huszonha todszor is el fogjuk mondani, hiszen az álláspontunk az, hogy vissza kell vonni ezt a költségvetést, és új formában szükséges benyújtani. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Wiener György képviselő ú rnak adom meg a szót két perces időtartamra, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden reagálnék Pettkó képviselőtársam felszólalására. Az ő rövid előadása is bizonyítéka annak, hogy menn yire nem szabad előre megírt panelszövegek alapján egy vitában részt venni, tudniillik valóban, első közelítésben úgy tűnik, hogy itt valamiféle nagy felárat igényelnek a külföldi befektetők. Nem volt azonban véletlen, hogy felolvastam a Pénzügyminisztériu m 2005. február 15ei közleményét, amelyből egyértelműen kiderült, hogy jelentős felárról szó sincs, hiszen a francia államkötvényhez képest csak 0,23 százalékkal volt magasabb az a kamat, amit ígért a magyar állam a külföldi befektetőknek. Nem azért 6 szá zalék a jegybanki alapkamat, mert bizalmatlanok a külföldi befektetők az MSZPSZDSZkormány politikájával szemben, hanem két, egészen eltérő ok miatt. (20.10) Az egyik ok az, hogy a Magyar Nemzeti Bank döntő fontosságúnak tartotta az úgynevezett inflációs cél megvalósítását, és ennek érdekében magasan tartotta a kamatot, ami egyébként valóban hozzájárult az infláció csökkenéséhez, hiszen az árfolyam leértékelődése nyilvánvalóan inflációs hatású. A másik ok, amely vezérelte a Nemzeti Bankot, az volt, hogy ez zel próbálta gátak közé szorítani a fiskális politikát, azonban éppen ellentétes hatást ért el, nem csökkentette, hanem növelte a hiányt, és ezen keresztül az államadósság állományát is. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kékesi Tibor képvis elő úr következik két percre, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Én is Pettkó képviselő úrnak mondanám, hogy egyébként azt meg mindig kifelejti a hozzászólásából, hogy Karthágót pedig el kellene pusztítani. Azt gondolom én is, hogy nem j ó nyomon van, ha a magas kockázati felárról beszél, mert egyszerűen nincs ilyen magas kockázati felár. Ezt akár a hazai diszkontkincstárjegy, másodlagos piaci referenciahozamok is bizonyítják, hogy a jegybanki alapkamat környékén szóródik, és amikor egyedi hitelfelvétel van, akkor pedig a Wiener képviselő úr által elmondott számok igencsak szépen jelzik, hogy hova is helyezi a nemzetközi hitelminősítésekkel is egyébként ellátott szakma a magyar adósságok szintjét, amely hitelminősítések romlottak ugyan, de nem rosszabbak, mint azoké az országoké, amelyekre olyan nagyon hivatkozunk. Azok meg nem javultak annyit, hogy jobbak legyenek a magyar hitelbesorolásnál. Ráadásul a magyar vállalkozások, bankok, cégek hitelbesorolása egyre jobb és jobb szinten történik, egyre többen kapnak hitelminősítést, tehát a magyar gazdaság is kezdi utolérni azt a helyzetet, hogy ők maguk is hitelképesek lesznek a nemzetközi piacon. S végül is tegyük fel azt a kérdést, hogy akkor miért jönnek ide a befektetők. Ez a délkoreai befekt ető cég miért gondolta, hogy itt a rossz hitelképességű, rossz, nem tudom én, milyen adottságokkal rendelkező országba kellene befektetni a lám, milyen jól menő Szlovákia helyett? Szerintem erre a kérdésre kellene megtalálnia a választ a képviselő úrnak, é s ha megvan, akkor
