Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - KELETI GYÖRGY (MSZP):
2244 Keleti Györgynek adom meg a szót. KELETI GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Jegyzőkönyvön kívül szeretnék képviselőtársaimtól elnézést kérni, egy influenza után vagyok, és a hangom néha megbicsaklik - szíves elnézésüket. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A honvédelmi tárca költségvetéséről, általában a honvédelemről szeretnék néhány szót szólni, azon egyszerű oknál fogva, mert azt gondolom, hogy ez az a kérdés, ami mindenkit érdekel ebben az országban, és ma egy olyan jelentős évfordulóhoz is kapcsolódik, hogy pontosa n egy évvel ezelőtt szerelt le az utolsó sorkatona a Magyar Honvédségtől, ami azt jelenti, hogy egy évvel ezelőtt alakult meg hazánkban az úgynevezett hivatásos hadsereg. Ha csak tényszerűen a számokról beszélek, akkor azt kell mondjam, hogy a Honvédelmi M inisztérium költségvetése, annak a főösszege 2006ban 277 milliárd 637,3 millió forint, amihez hozzájön az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól befolyó bevétel, ami valamivel több mint 5 milliárd forint, így összességében a kiadási főösszege a honvédelm i tárcának 283 milliárd 91,5 millió forint. Azért tartottam fontosnak a számot elmondani, mert ha összehasonlítjuk az ez évi számmal, akkor láthatjuk, hogy nominálértékben is bizonyos növekedés volt tapasztalható, hiszen ebben az évben megközelítőleg, alul ról megközelítve 283 milliárd forint volt a tárca pénze, a jövő évben ez valamivel több. (16.50) De ha figyelembe vesszük azt, hogy a 25 százalékos áfa lecsökken 20 százalékra, és bizony a honvédelmi tárca dologi kiadásai között elég jelentős té telben szerepelnek olyan kifizetések, amelyek a 25 százalékos áfába tartoztak eddig, akkor azt is hozzá lehet mondani az inflációs számokat figyelembe véve, hogy reálértékben meglehetősen kicsit, de azért növekvő kiadással számolhat a honvédelmi tárca. Néz zük meg, hogy mire elég ez! Nem abból a szempontból szeretném elmondani, hogy milyen fejlesztéseket tudunk végrehajtani vagy milyen változások lesznek a hadseregben, hanem inkább abból a szempontból, hogy általában a kormányzat milyen célt tűz a jövő eszte ndőben a Magyar Honvédség elé, aminek a feltételeit kell a Honvédelmi Minisztériumnak biztosítania. Először is biztosítani kell az önkéntes haderő zavartalan működtetését, biztosítani kell a haderőfejlesztési programok végrehajtását, a NATOtagságból és a nemzetközi kötelezettségekből eredő feladatainkat, valamint a haderő átalakításából adódó feladatok időarányos végrehajtását. Az elmúlt néhány napon hangzottak el hozzászólások is ebben a témában, megjegyzések és MTInyilatkozatok is napvilágot láttak, am elyekben meglehetősen éles bírálat érte a kormányt, hogy nem teljesíti azt az ígéretét, ami a honvédelmi költségek GDPből való részesedését illeti. Simicskó képviselőtársam a tegnapi nap példaként hozta föl, hogy a Fideszkormány 2002ben 1,81 százalékos GDPrészesedést tett lehetővé, míg ez a költségvetés 1,17 százalékot jelent a GDPből. Azt gondolom, Simicskó képviselőtársam egy dologról elfeledkezett: amikor ő az 1,81 százalékról beszélt, akkor abban még a határőrség költségvetése is szerepelt, hiszen akkor még a védelmi költségvetést a két fegyveres erő, a Magyar Honvédség és a határőrség közösen adta, ebben a költségvetésben pedig csak a honvédség számára lehetővé tett kiadások lettek els zámolva, ami azt jelenti, hogy valób an 1,17 százalék ez a GDPből való részesedést illetően, de az 1,81 pedig túlzás, az hozzávetőleg 1,5 százalékos lett volna a határőrség költségvetése nélkül. De azt gondolom, hogy nem is ez a fontos most, ebben a pillanatban, hiszen többször is elmondtuk, itt a parlamentben is elhangzott, a honvédelmi bizottságban és a híradásokból is ismerjük, hogy amikor állami vezetők akár a NATOközpontban vagy akár szövetséges országok, partnerországok vezetőivel tárgyaltak, akkor többször elmondták, hogy a költségvet ési lehetőségekhez mérten kell a magyar katonai kiadásokat számolni. Itt tehát egyrészt a költségvetési
