Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
2209 helyeznénk a szakma hosszú távú érdekeit a rövid távú politikai érdekeinknek, mert arról van ám szó, kedves képviselőtársaink, hogy nálunk a földtulajdon és a használat döntően elválik egymástól, és ezért a terüle talapú támogatásokat ugyan a termelők kapják, de ez a jövedelemkiegészítés szinte teljes mértékben a földet bérbe adók zsebébe vándorol. Szerintem ez a módszer megérett a felülvizsgálatra. Itt persze az is eredményre vezetne, ha egy hosszú távú, termelést segítő földbirtokpolitikában is megegyeznénk. Ezt én azon a bizonyos ülésen is javasoltam ellenzéki képviselőtársaimnak, akik társas vállalkozások tagjaiként vagy vezetőiként pontosan olyan jól tudják, mint én, hogy megfelelő földterület nélkül nincs haté kony állattenyésztés, és hogy az alapvető termelőalapok bizonytalansága okozza, hogy a terület nem elég vonzó a befektetők számára. Egy állattenyésztő telepre épülő biogázüzem, amely a környezetvédelmi beruházáson túl hasznot is termelne, ma már nem azért kockázatos a befektetők számára, mert hosszú a megtérülési idő, hanem azért, mert egy más ideológiai alapon felálló birtokpolitika bármikor tönkreteheti a termelőalapokat. Ebből az következik, ha komolyan gondoljuk az állattenyésztés felemelését, vagy a ne mzeti kiegészítés rendszerét kell felülvizsgálni, vagy saját tulajdonú földbérlethez kell juttatni az állattartókat. Erről szólna a hét lépés agrárprogram kedvezményes földvásárlási része, de véleményem szerint itt határozottabb és bátrabb lépésekre van sz ükség. Itt persze azonnal jön a kérdés, hogy miért nem szánunk több nemzeti forrást ezen területekre. Azért, mert nem kívánjuk az adófizetőket az ágazat más módon megoldható problémáival is terhelni. Fontos terület még az agrárkörnyezetgazdálkodás ügye. i tt is téves úton járunk, ha a hagyományos szántóföldi növénytermesztést segítjük. Ne legyünk naivak, az uniós felülvizsgálatnál a termelés azonos szintje biztosan utal arra, hogy nem tartották be az előírásokat. A program ugyanis azért ad magasabb területa lapú támogatást, mert a vegyszertakarékos módszerek egyértelműen terméskieséshez vezethetnek. Már lehet hallani, hogy hogyan szerzik be a gazdálkodók a tiltott listán lévő vegyszereket - én ettől nagyon óvnék mindenkit. A programokat felül kell vizsgálni, és csak olyan tevékenységet szabad ezen forrásokból támogatni, ami segíti a tájfenntartást, a szerkezetváltást, és emellett lehetővé teszi állattartó telepek környezetvédelmi problémáinak a megoldását. Van olyan vállalkozás, amelynek sertéstelepe 1972 óta hagyományos, hígtrágyás, földmedencére épülő technológiával működik. Most az uniós előírások végett és azért, hogy más technológiai fejlesztéseket hajthasson végre, közel 100 milliót költött hígtrágyakezelésre, annak ellenére, hogy a korábbi tározó közvetl en közelében nem tudtak kimutatni talajszennyezést. El kell érnünk az Unióban, hogy az országok talajterheltségét vegyék figyelembe az előírások meghozatalakor, és ne akarják a tengerparti országok technológiai paramétereit ránk is alkalmazni. Az állatteny észtő ágazatoknak most termelő beruházásokra kell fordítaniuk a pénzt, ami csak a költségeket növeli, de hasznot nem hoz, olyan forráskivonás, amit saját erőből az ágazat kitermelni nem képes. Abban az esetben, ha nem tudjuk az előírásokat megváltoztatni, környezetvédelmi programok átcsoportosításával adjunk ezekhez a feladatokhoz támogatást. (A jegyzői székben Nagy Nórát Béki Gabriella váltja fel.) Összességében látható, hogy miután a források elosztását végző intézményrendszer túl van a kezdeti hibák elhá rításán, jó esély van arra is, hogy az a korábban soha nem látott jövedelemkiegészítés időben eljuthasson a termelőkhöz. Ez az agrárköltségvetés alapjaiban jól segítheti az ágazatot, de figyelemmel a közös agrárpolitika reformjára, az elosztási rendszerekb en sürgősen végre kell hajtani a korrekciókat. Ez a szakma szereplőinek érdeke, függetlenül attól, hogy milyen vállalkozási formában végzik ezt a tevékenységet. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZPs képviselők soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : (Hangosítás nélkül:) Kétperces hozzászólásra megadom a szót Lengyel Zoltán képviselő úrnak.
