Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
2153 Mi a helyzet az önkormányzati fejlesztésekkel, felújításokkal? Jelentem, sajnálatos módon a helyzet nem jobb, hanem sokkal rosszabb 2006ban, mint 2005ben. A belterületi utak felújítására 2005ben még 10 milliárd forint nagyságrendű összeget biztosítottak, 2006ra 50 százalékos csökkentést javasolnak - csak 5 milliárd forint maradna ezen a területen. Mi a helyzet a regionális fejlesztési tanácsokhoz és a megyei területfejlesztési tanácsokhoz decentralizált fejlesztési források esetébe n? Tisztelt Képviselőtársaim! A helyzet elszomorító: 11 milliárd 68 millió forint elvonását javasolják 2005ről 2006ra. A cél- és címzett támogatások nagyságrendje mindösszesen 45 millió forinttal nő, az induló címzett- és céltámogatásokra 2006ban ugyanú gy 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, mint 2005ben. A megyei területfejlesztési tanácsoknál a 2002től változatlan területi kiegyenlítő keretet, illetve a céljellegű decentralizált előirányzatot - amely 2002től, még egyszer ismétlem, változatlan volt : 16 milliárd 803 millió forint - önök most 8 milliárd 3 millió forinttal, majdnem 50 százalékkal csökkentik. Tisztelt Képviselőtársaim! A normatív támogatásoknál és a normatív kötött felhasználású támogatásoknál tehát 46 milliárd forintot meghaladó az elv onás, a fejlesztési kiadásoknál 11 milliárd 68 millió forint az elvonás, nullszázalékos a dologi automatizmus a közüzemi díjak emelésénél, a központosított előirányzatoknál 40 milliárd forintot meghaladó az elvonás, és egyébként van egy 19 milliárd forinto s báziscsökkentés, amely a személyi jövedelemadó 2005. évi zárolásából adódik. Azt gondolom, a magyar önkormányzatok joggal mondhatják azt, hogy a 2006. évi állami költségvetés számukra egyenlő a mohácsi vésszel. A Magyar Demokrata Fórum az önök által beny újtott 2006. évi állami költségvetést elfogadhatatlannak, tarthatatlannak tartja. Egyetlen lehetséges út van: vonják vissza ezt a költségvetést több mint tízmillió magyar állampolgár érdekében, és készítsenek olyan költségvetést, amely ténylegesen az orszá g és az önkormányzatok érdekeit szolgálja. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót a következő felszólalónak, Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönö m a szót. Tisztelt Országgyűlés! Leszakadni vagy felzárkózni? Ez itt a kérdés. Közeledünk vagy távolodunk azokhoz a célokhoz, amelyek az egész ország számára a boldogulást, a jobb életet jelenthetik? Lássuk tehát a számokat, vessük össze az adatokat! A gaz dasági növekedés tekintetében nézzük meg, csak a tisztesség kedvéért, az előző és a jelenlegi ciklus teljes éveinek számait. Azt látjuk, hogy az előző kormányzat időszakában 1,6 százalékkal nőtt gyorsabban a magyar gazdaság, mint az Európai Unió átlaga, és 2 százalékkal nő gyorsabban ebben a kormányzati időszakban. Tehát nem valósak azok az állítások, hogy nagyjából ugyanaz a két időszak, gyorsul a gazdaság. (Tállai András: Magasabb volt!) Azt is látjuk, hogy 4 százalék a jövő évi tervezett növekedés mérték e, és igen, az Állami Számvevőszék ezt megalapozottnak, óvatos prognózisnak véli - ÁSZjelentés, 19. oldal, tisztelt Tállai képviselő úr , és gyorsul a gazdaság, hiszen ha ez a 4 százalék megvalósul, az Európai Unió gazdasági növekedése nem jelentős mérté kben fejlődik, akkor több lehet, mintegy 0,5 százalékkal nő a gazdasági ütemkülönbség az átlagos és a magyar mérték között. Akkor most felzárkózunk vagy nem? De lássuk a foglalkoztatottság kérdését! Magyarországon mind a foglalkoztatás bővül, mind a munkan élküliség emelkedik - de foglalkozzunk csak ezzel az utóbbival! Magyarországon az éves foglalkoztatásimunkanélküliségi ráta 6,3 százalék, tehát nem a háromhavi mozgó átlag. Ugyanezek az értékek Lengyelországban 18 százalék, Szlovákiában 16 százalék, Német ország, Franciaország, Spanyolország 10 százalék körüli adatot produkál. Szinte nincs olyan ország - egykettő kivételével - Európában, amelyik a magyar értéknél jobb adattal rendelkezik ezen a területen. Akkor most felzárkózunk vagy nem? (Közbeszólás a Fi desz padsoraiból: Nem.)
