Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter:
2147 megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , akkor sajnos az alvállalkozót sem tudja kifizetni. Ezekben a kérdésekben kellene a rendet és a demokráciát betartani. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén két percben kap szót Kékkői Zoltán képviselő úr. (9.20) KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tállai képvisel őtársam elmondta, hogy ez a költségvetés kártyavárként fog összeomlani. Hadd mondjak egykét példát arra, amit a miniszter úr az előbb mondott a mezőgazdasági fejezetben nyújtandó támogatásokról! Ha megnézem a költségvetés összesítő részét, mi olvasható be nne? 2004ben 217 milliárd forint, 2005ben 239 milliárd volt betervezve, idén pedig 233 milliárd. Tehát még annyi sincs betervezve, mint a tavalyi évben. De hallottuk a miniszter úrtól, hogy ez az “Igyál tejet”programban is megmaradt, és megfelelő támoga tást kapunk - a tavalyi évben 1,9 milliárd forint volt betervezve, az idén 1,4 milliárd forint. De nézzük az osztatlan közös tulajdonú föld esetében: 1,2 milliárd forinttal szemben 1 milliárd forint van betervezve. Tehát bármelyik sort nézem, az előző évhe z viszonyítva nem növekedés, hanem csökkenés van, és úgy néz ki, hogy ez a költségvetés valóban kártyavárként fog összeomlani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Gőgös Zoltán: Magasröptű hozzászólás!) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk az írásban előre jelentkezett képviselők sorát. Megadom a szót Kovács Kálmán miniszter úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2002ben Csipkerózsikaálmából ébredt Magyarország, h iszen 2002re a világnak a mozgásokra, a változásokra nálunk jobban odafigyelő része már rég a XXI. századot építette, amikor mi még álmodoztunk és aludtunk. 2002re nemcsak az Európai Unió országai és nemcsak az Egyesült Államok, hanem már a TávolKelet é s Ázsia sok más térsége is a XXI. század modern, átalakuló világát építette, míg mi elfelejtettünk felébredni. Éppen ezért 2002ben a kormányprogram célul tűzte ki, hogy fordulatot hoz egy igazi, szabad Magyarország megteremtésében, mert ha valóban verseny képes, szolidáris és esélyt adó országot akarunk, akkor ez elképzelhetetlen a XXI. század modernizációja nélkül. 2002ig ugyanis aludtunk - átaludtuk azt az előző négy esztendőt, amelyben a világ nagyon gyorsan fejlődött ezen a területen. Nem tudom, hogy m ennyire emlékeznek rá, szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat, hogy 2002re Magyarországon volt a fejlett országok közül a legdrágább a mobiltelefontarifa, Magyarországon volt a legdrágább a betárcsázós internet, és Magyarország az utolsó helyeken kull ogott a szélessávú internettarifában is. (Ékes József közbeszól.) A háztartások 18 százalékában volt számítógép, tisztelt hölgyeim és uraim, és 600 településen még csak vezetékes telefonellátás sem volt, nemhogy az idősek, de még a fiatalok körében is az ú j eszközöknek, a számítógépnek, az internetnek az ismerete nagyon töredékesen volt jelen. (Ékes József: A hazai telefonfejlesztés…) Márpedig nincs modern Magyarország, nincs hatékony, olcsó állam, nincs demokrácia, nincs versenyképes gazdaság, nincs egyete mes tudás és nincs esélyteremtés a korszerű, XXI. századi technológia nélkül. Ezért jött létre az új kormányban a társadalmi modernizáció műhelye, az informatikai tárca, és ezért - éppen a liberális fordulat érdekében - került a szabad demokratákhoz. A lib erális szabályozás versenyt teremtett. Igen, csak a verseny bonthatja le a monopóliumokat, és teremtheti meg azt, hogy hozzáférhető legyen, anyagilag megfizethető legyen ez a technológia. Ez a verseny, ami kirobbant Magyarországon, eredményezte azt, hogy n emcsak mi mondjuk, hanem
