Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - BORKÓ KÁROLY (Fidesz):
2110 hogy miért nem költünk többet az önkormányzatokra, miért nem költünk többet számos más egyéb célokra, csak azt nem mondták el, hogy egyébként a Fidesznek m i az elképzelése erről az egész problémakörről, vane valamiféle olyan programja a Fidesznek, amiről itt a parlamentben be tudnak számolni, és alternatívaként be tudják mutatni a jelenlegi kormánykoalíció elképzeléseivel szemben. Csupán csak azt hallhattuk önöktől, és még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mi mindenre kellene még többletforrásokat költeni, mi mindenre kellene még többletet elkülöníteni és biztosítani sokszor indokolatlanul. Itt most szeretnék utalni arra, hogy például az önkormányzati fin anszírozás csökkenésével kapcsolatban Jauernik képviselő úr a délelőtt folyamán már részletesen elmondta azt, hogy miért csökken többek között például feladatelmaradás miatt meg adócsökkenések miatt is az önkormányzati finanszírozás. Ha itt lett volna a k épviselő úr, meghallhatta volna. De még egyszer szeretném hangsúlyozni: egyetlenegy, még egy programfoszlányt sem hallhattunk a Fidesz képviselőitől, hogy egyébként ők ezt az egész problémakezelést hogyan képzelik el. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces fölszólalásra jelentkezett, megadom a szót Babák Mihálynak, a Fidesz képviselőjének. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Van, igen, Herczog Edit képviselő asszony, amiben egyetértünk, mégpedig abban, hogy egy parlamentnek kell közös céljának lenni, mégpedig azért, mert arra esküdtünk föl itt, a tisztelt Házban, hogy szolgáljuk a magyar választópolgárokat, okos és hasznos, helyes törvé nyeket hozunk, és igyekszünk minden tekintetben az emberre, az igazságosságra, minden szlogen nélkül és minden panel nélkül úgy törekedni és olyan törvényeket hozni, ami szolgálja a Magyar Köztársaság minden állampolgárát, sőt a határon túliakat is. Csak t udja, képviselő asszony, le kellene vedleni a hazugságokat, a pótcselekvéseket, aztán az arroganciát és a mellébeszélést. Őszintének kellene lenni többször, és nem kellene arrogánsnak lenni a kormánypártiaknak sem, mert nyilvánvaló, hogy közös erővel több dolgot tudunk megoldani. Nézze, van egy közös pont szintén, amivel egyetértünk: a kutatás és a tudomány. Képviselő asszony, azt mondom, ebben jók vagyunk, mert sok a magyar kiművelt fő, okosak a magyarok, tehetségesek, és úgy gondolom, ezt a történelem is bizonyítja, nem kell nekem ezt bizonygatnom. De tudja, mégis furcsa számomra az, hogy Magyarországon a magyar állam, a Magyar Köztársaság költségvetése a tudományra és a kutatásra nem szán pénzt. Helyes, hogy önök az Unióban ezért lobbiznak. Nézze, elmondo k ezzel kapcsolatban egy példát. Szarvason, Békés megyében működik egy kutatóintézet, az öntözési kutatóintézet, Halászati és Öntözési Kutatóintézet. A város háború előtti földjét értékesítik, és a vagyonukat élik föl, mert fontos számukra a kutatás, az al apkutatás és a tudomány, energiafüvet termelnek, új halfajtákat és intenzív technológiákat munkáltak ki, és Magyarországon pontygénbank van a szarvasi kutatóintézetben, és föl kell élni a vagyonát, mert a Magyar Köztársaság kormánya egy fillért nem szán a kutatásra és nem segíti. Borzasztó, higgye meg, mikor a város közföldjét, vagyonát rövid távú érdekek miatt értékesítik. Köszönöm, hogy szólhattam. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kettőperces fölszólalásra következik Borkó Károly, a F idesz képviselője. BORKÓ KÁROLY (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Herczog Edit képviselő asszony beletalált a magyar költségvetés egyik legneuralgikusabb pontjába, ez a kutatásfejlesztés, mert ugyan az Akadémiát, úgy tűnik, megpróbálta a kormány kistafírozni, de minden más olyan kutatóhelyet, kutatóintézetet, amely az
