Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KARSAI PÉTER (MDF):
2005 Harmadrészt mind a bevételi, mind a kiadási előirányzatok jelentős kockázatot viselnek, ezeket a választásokkor szokásos derűs optimizmus hatja át. Végül a magyar gazdasági növekedést alapvetően meghatározó világgazdasági folyamatok, elsősorban az európai uniós 15ökné l nehezen prognosztizálhatók. Magyarország gazdasági növekedése 2005re és 2006ra egyaránt 4 százalék körülire várható, ami nem rossz ütem, de jobb költségvetési politika mellett ennek 55,5 százalék körül kellene lennie a gazdaság jelenlegi helyzetét fig yelembe véve. A világgazdaság növekedése 2005ben 4,3 százalékra, 2006ban 4,4 százalékra várható, az eurózónáé 1,6 százalék, illetve 1,9 százalék. Az újonnan csatlakozó országok között ezzel a növekedéssel jó esetben a nyolcadikak leszünk. A növekedés sze rkezete ugyanakkor javult, kínálatorientált, a belső fogyasztás szerepe nem meghatározó, ennek növekedése a GDP növekedése alatt marad. A beruházások javuló dinamikájában ma döntő szerepe van az állam által generált beruházásoknak, a lakásépítésnek, a nemz etközi vállalatoknak, a jövőben pedig várhatóan az EUs forrásfelhasználás növekedésének is. A kis- és középvállalkozások problémáit elhanyagolta a kormány, és lényegileg kimaradtak a 2006. évi költségvetésből. A kis- és középvállalatok általános helyzetét a bizonytalanság és az erősödő versenyhátrány jellemzi. A körbetartozás, különösen az építőiparban, elfogadhatatlanul magas szintre emelkedett. Magas, pénzforgalmi szemléletben 6,8 százalékos a költségvetés tervezett hiánya. Erről már részletesen beszélt Herényi Károly, de mint tudjuk, a könyvelési trükkök következtében 20052006 között újabb módosítás várható. Az elfogadott adótörvények alapján várható az áfavisszatérítési, visszatartási trükk 2006ban is. (13.30) Ez sajnos ma is gyakorlat. A Pénzügymin isztérium újabban kialakult gyakorlatának megfelelően várhatóak az esetleg több tíz milliárdos, évek közötti áttologatások. Nehezen becsülhető meg az áfaarányosítás várható negatív következménye a költségvetésre. Komoly bizonytalanságot jelentenek a fejeze ti kiadásokra vonatkozó tervek, illetve az önkormányzatokkal kapcsolatos kimondatlan leépítési elképzelések. Összességében a Magyar Demokrata Fórum a várható hiányt 78 százalék körülire becsüli. A költségvetés az önkormányzatok vonatkozásában erősen restr iktív. Az állam a fontos feladatok finanszírozásából kilép, vagy csökkenti a támogatásokat. A törvényjavaslatban egy sor fontos jogcímnél csak vízszintes vonalakat látunk. Valószínűleg emögött is részben a trükkös könyvelési szemlélet áll, így ugyanis a hi ány nem a központi költségvetésnél, hanem az önkormányzati alrendszerben keletkezik; az önkormányzatok vesznek fel hiteleket, élik fel maradék vagyonukat, hogy teljesíteni tudják a település által joggal elvárt feladataikat. A baj csak az, hogy az önkormán yzati alrendszer is az államháztartás része, az itteni deficit nem maradhat elszámolatlan. A kormány minden évben karcsúbb államról beszél, ennek ellenére a tény az, hogy a közszférában 2002ben 819 ezer ember dolgozott, a 2005. évi júniusi statisztikai je lentés szerint 816 ezer, vagyis lényegi változás nincs. Talán a közalkalmazotti területen volt 6 százalékos csökkenés, de ezt nyilván a köztisztviselői oldalon jórészt visszahozták. A közigazgatás korszerűsítésének azonban nem az a módja, hogy a régi szerv ezetben és törvényi szabályozás mellett akarunk létszámot csökkenteni, mert erre nagyon korlátozottan van mód. Azért korlátozott a lehetőség, mert a bürokrácia szabályai szerinti munkamegosztás igen magas, különböző törvényekben szabályozott létszámot köve tel meg. Ahhoz tehát, hogy érdemben lehessen a jelenlegi helyzeten változtatni, új közigazgatási rendszerre és jelentős mennyiségű törvényi előírás megváltoztatására van szükség. Ezek a strukturális problémák várhatóan növelni fogják sok más tényező mellet t a 2006. évi hiányt. 2005ben a folyó fizetési mérleg hiánya GDParányosan 8,28,4 százalék. Ez a tervek szerint 2006ban is nagyon magas, 7,88,2 százalék körüli lesz. A szerény csökkenést semmi sem indokolja. A külkereskedelmi áruforgalom hiánya a várak ozások szerint meghaladja majd a 2005. évit, így tehát összességében a magyar makrogazdaságot 2006ban is a magas ikerdeficit fogja jellemezni.
