Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Jelentés a Gazdasági Versenyhivatal 2004. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2004. évi tevéken... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
198 Itt mindjárt eljutok oda, ami az egyik fő témája, az elsődleges célja, hogy fogyasztói érdek, jó magyar szóval: fogyasztóvédelem. Az idegen nyelvekben ez különbözőképpen fejeződik ki, azt hiszem, hogy a magyarban ez egészen szerencsés, hogy azt mondjuk, hogy mindez a fogyasztó érdekében történik. Az a tízmillió magyar, aki persze termelő is, és aki persze részvényese is ezeknek a vállal kozásoknak, és akik különböző kalapokat viselnek vagy szerepeket töltenek be, de végső sorban fogyasztó, és a fogyasztó védelméről van szó. A fogyasztó az állampolgár. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, mondhatnám úgy, hogy bekerülésünk ebbe az elegán s klubba, bizony különböző hatásokkal jár, amiket előre lehetett látni, és tapasztaljuk is. Az egyik az, hogy a nagyobb piac révén a fogyasztónak több a lehetősége, hogy válogasson, és a nagyobb piacon több termelő versenyez, tehát annak a több versenyzőne k az erőfeszítéséből a fogyasztó hasznot húz, jobban jár. A másik oldalon, a termelő oldalán azt mondhatnánk, azt várhatnánk és azt várjuk, hogy nagyobb piac, nagyobb szféra áll rendelkezésére annak, aki termel masinát, aszalt szilvát vagy bármit az európa i közös piac bármelyik részén, ő is jobban jár. Ha valaki kételkedik ebben a közgazdasági elvárásban, azt mondja: honnan van ez a többlet, a derült égből? Nem, jól tudjuk, és ha nem tudjuk, akkor mondjuk ki: a gazdaságpolitika művelőinek az egyik feladata, és nekünk, törvényhozóknak ez nyilvánvaló, hogy azért jár jobban a fogyasztó és a termelő is, mert több termék állítódik elő ugyanazzal a mennyiségű termelőeszközzel, és ugyanazzal az infrastruktúrával, ugyanazzal az intézménnyel. Itt válik valóban nagyon fontossá - és ennek a meglátása a lényeges , hogy belássuk, hogy a verseny egy institúció, egy intézmény, amelynek a jelenléte vagy hiánya, vagy részleges jelenléte, vagy sántikáló működése igenis befolyásolja azt, hogy mennyi termék termelődik meg ugyan azon a területen, tehát ugyanabban a 15 vagy 25 országból álló Unióban vagy Közös Piacon, mert az lehet több vagy kevesebb. Talán a történelmi példákra kevés időnk van, hiszen számos olyan van, hogy országok, amelyek gazdagon megáldottak természeti kincsek kel, mégsem a legmagasabb jövedelmük van, legnagyobb vagyonuk, mert az intézményrendszerük nem volt alkalmas erre. A verseny ez az intézményrendszer. A Versenyhivatal ezt a feladatot műveli, munkálja, ezért az Országgyűlés részéről elismerést érdemel. A Ve rsenyhivatal egyike a Magyar Országgyűlés kéthárom olyan intézményének, amelyikről ezt el lehet mondani, és ezt valóban jó lesz, ha jobban használjuk. Az Európai Unióhoz való tartozásunk ebből a szempontból bizony ismételten újragondolást kíván. Nem arról van szó, hogy az Európai Unió jövőjét milyen mértékben kritizáljuk. Igen, kritizáljuk, magam is nemegyszer elmondtam, hogy igen, legyünk tagjai az Európai Uniónak, és akkor majd belülről megreformáljuk. Valaki mosolyoghat, mik vagyunk mi, hogy majd megref ormáljuk az Európai Uniót. De igenis, gondolkozzunk bátran és következetesen, hogy hozzájárulunk ahhoz, hogy ez az intézmény javuljon, és éppen a verseny, a piac működése tekintetében. Tehát ne legyünk kishitűek, gondoljuk végig, tisztelt Országgyűlés, és bátorítsuk azokat, akiknek ez a feladatuk. A Versenyhivatal, azután akik végrehajtják, alkalmazzák a munkáját, a bíróságok, amelyek segítik vagy visszatartják, vagy néha annyira újragondolják, hogy az majdnem fékezésnek tűnik, itt vannak feladatok, és taná csolom, hogy itt tanuljunk más európai gyakorlatból, mert bizony van, ahol az összefonódás, a kartell- és a monopóliumrendszer olyan, amit jobb volna, hogy ha kimondanánk, hogy van. Nem szeretnék országot mondani, de ha tanulnunk kell, például a svájci pél dából vagy a skandináv példából talán többet átvehetnénk, mint a francia összefonódások példájából, de a franciák nyilván tudják, miért csinálják úgy, azonban mi mint a klub része, jó, ha ezeket kimondjuk. Végül, köszönöm a meghallgatást, tisztelt Országgy űlés. Tanácsolom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal folytassa munkáját ezen a sínen, ezen az úton, és legyen tudatában annak, hogy igen, a Magyar Országgyűlés minőségi munkát szeretne kapni a jövőben is, mert még van mód és igény a további javulásra és erősö désre.
