Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
1893 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra következik Kis Zoltán képviselő úr, SZDSZ. (16.20) DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Csak Rubovszky György képviselő urat tudom ismételni: nem feltétlenül szükséges a törvény további szabályainak magyarázata; ezt mind államtitkár úr, mind pedig a Szocialista Párt vezérszónoka korrektül, mindenre kiterjedően megtette. Az SZDSZ is csak egykét olyan dologra hívja fel a figyelmet, ami esetleg közérdeklődésre tarthat számot azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Rubovszky György képviselő úr felszólalását követve bennem is felmerül az az értékhatá r, ami a megyei bíróságok kizárólagos hatáskörét megállapítandó jelenik meg 5 millió forintban. Bizony annak idején ez az értékhatár 1979ben a Legfelsőbb Bíróságon indítandó pereknél volt kötelezően előírva. Akkor voltam joggyakornok, és emlékszem arra, h ogy azért kényszerültünk a Legfelsőbb Bíróságra menni pereskedni, mert az 5 millió forintot meghaladta a pertárgy értéke egy gazdasági perben. Aztán azóta eltelt egypár év, és megszűntek bizonyos korlátozó rendelkezések, mint például a szerződéskötési köte lezettség, mert még ilyet is ismert az antivilág; vagy tudod teljesíteni, vagy nem, az nem érdekes, rajta vagy egy listán, meg kell kösd a szerződést. Hála istennek, ezen már túl vagyunk. Viszont a mindennapi élet mozgása, a gazdasági élet bonyolultsága, g yorsasága és változékonysága miatt megfontolást érdemel, hogy az értékhatárt, ami most 5 millió forint - nyilvánvalóan a minisztérium és az Országgyűlés egyetértésével , közösen állapítsuk meg. Nagyon jó, hogy ez a törvény egyszerűen megmondja, a hatáskör i összeütközéseket milyen döntési mechanizmusban hogy kell elintézni. Nagyon sok eljárás még el se tudott kezdődni, mert nem volt az eljárásra hivatott bíróság összeférhetetlenség vagy egyéb kizáró ok miatt, és a döntések főleg pozitív illetékesség és hatá sköri összeütközés esetén húzódtak, mert a kijelölő szervek nem voltak egyértelműen eligazítva. Már többen utaltak rá, a gyorsítás remek eszköze, hogy - a jogutód nélkül megszűnő perbeli fél helyett - most már nem a per félbeszakadásáról beszélünk, hanem m egszüntetjük azt. Persze, ez nem egy kógens szabály. A megszüntetéssel szemben nyilvánvalóan van ellenbizonyítás, így tehát semmiféle jogi garanciális szabály nem sérül, az eljárások mégis gyorsabban mennek. Államtitkár úr utalt arra, hogy két törvényt tár gyalunk, és bizony van kapcsolódás a kettő között, hisz amikor a Pp.módosítás a családjogi ügyekben a tárgyalás elhalasztásáról rendelkezik, akkor feljogosítja a bíróságot arra, hogy szükség esetén határozzon olyan kérdésekben, mint a gyerek láthatása, a gyerek elhelyezése, a gyerek tartása, a közös lakás használata, amelyek egyébként a házassági bontóperekben - amennyiben közös akarategyezéssel kívánják ezt kimondatni - eredendően egy olyan kör, amiben a feleknek meg kell tudni állapodniuk. Ha valamelyikb en nem tudnak megállapodni, akkor bizony megy a hosszadalmas procedúra, a bizonyítási eljárás. A házassági bontóperek 98 százaléka ezek miatt az ügyek miatt húzódik el megegyezés hiányában, és mindössze egykét százalékukban folyik vagyonjogi vita, bár ez sem feltétlenül okozza a házassági bontóper elhúzódását, mert a bíróság egy közbenső ítélettel a házasságot felbontja, és aztán folytatják a vagyonjogi vitát még százötven évig, amíg élnek, az unokáik is, ismerve a jó magyar anyagicsaládi szokásokat. Ezze l a döntéssel viszont azt érjük el, hogy abban az esetben, ha elhalasztásra kerül sor és ha a szükség megvan, akkor ez a gyerekek érdeke, a családtagok érdeke, és a házasságban megromlott viszony további romlásának, negatív hatásainak a kiküszöbölésére is lehetőséget biztosít. Itt egy módosító indítványt fogunk megfogalmazni, amely azt mondja ki, hogy szükség esetén, ha a házassági perben a tárgyalás elhalasztására kerül sor, akkor a bíró határozatot hozzon ideiglenesen. Tehát azt a mérlegelési jogot, hogy a bíró határozatot hozhat, vegyük ki. Ha bizonyított az a helyzet, hogy ebben a kérdéskörben szükséges határozni - még egyszer mondom, gyerektartás,
