Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP):
1890 folytán meghatározásra kerülnek azok a jogerős bírósági határozatok, amelyekkel szemben a felülvizsgálati kérelem benyújtható, illetőleg meghatározásra kerülnek a felülvizsgálati kérelem benyújtásának korlátai. Részletes szabályozást kap a felülvizsgálati kérelem benyújtásának, illetve az eljárás lefolytatásának menete is. A módosítás folytán hatályon kívül helyezésre kerül a felülvizsgálati kérelem felülvizsgálatra való alkalmasságának megítélésében döntésre jogosult egyes bíró intézménye, így a felülvizs gálat megengedhetősége kérdésében is az eljáró bírói tanács lesz jogosult dönteni. Lényeges módosítása a törvényjavaslatnak, amit a bizottság tagjai is üdvözöltek, az, ami a családon belüli erőszak visszaszorítására irányul. A bírói gyakorlat ugyanis kiala kította a házastársak által lakott lakás szubjektív oszthatatlanságának fogalmát, ami azt jelenti, hogy a lakáshasználat természetben nem megosztható valamelyik házastárs korábbi magatartására figyelemmel, ugyanis az a kiskorú gyermek sérelmével járhat. Íg y a módosítás lehetővé teszi a polgári perrendtartásban, hogy a házassági per folyamán a bíróság ideiglenes intézkedéssel dönthessen a házastársak által közösen lakott lakás használatáról, illetőleg valamely házastárs lakáshasználatának korlátozásáról. Ezz el elkerülhetők bizonyos tragikus élethelyzetek. Jelentősek a törvényjavaslatnak a perek félbeszakadására és megszüntetésére vonatkozó szabályai is, amelyek a bíróságokon jellemzően elfekvő ügyek esetén kerülnek alkalmazásra. Tipikusan ilyen esetek, amikor a bíróság az eljárást félbeszakítja, mert valamely fél jogutód nélkül megszűnik, vagy pedig a jogutódlás a jogviszony természeténél fogva kizárt. Ekkor a félbeszakadt ügyek folytatására nincs lehetőség. A Pp. ezzel a módosítással kívánja lehetővé tenni, h ogy a bíróság ezeket a pereket megszüntethesse. A törvényjavaslat rendelkezik a kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül eljáró fél jognyilatkozatainak hatályosságáról is. Ugyanis a kötelező jogi képviselet ellenére képviselő nélkül eljáró f él jognyilatkozata általános szabályok szerint hatálytalannak minősül, azonban abban az esetben, ha a fél a Legfelsőbb Bírósághoz vagy az ítélőtáblához olyan kérelmet nyújt be a kötelességmentességre vonatkozó kérelemmel együtt, amelyet a bíróságnak hivata lból el kell utasítania, a jövőben a módosítás folytán a bíróság nem fog pártfogó ügyvédet kijelölni, hanem enélkül elutasíthatja az adott kérelmet vagy benyújtott javaslatot. A polgári perrendtartás módosítása ezeken kívül a hatásköri szabályokat kisebb m értékben módosítja, illetőleg koherenciazavarból adódó pontosításokat végez, illetve olyan módosításokat hajt végre, amelyek a jogértelmezésből eredő problémák kiküszöbölését szolgálják. Mindezek alapján a bizottság a törvényjavaslatot támogatta, s az Orsz ággyűlésnek elfogadásra ajánlja. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerinti 88 perces időkeretben. Elsőként Faragó Péter ké pviselő úrnak, MSZP. DR. FARAGÓ PÉTER (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, vagy a köznyelvben ismert, napi használatban alkalmazott, úgynevezett Pp. felülvizsgálati eljárása kapcsán hozott, az alkotmánybírósági megsemmisítő határozat nyomán szükségessé vált szabályozást hivatott megalkotni. A javaslat a kérdést az igazságügyminiszter által létrehozott kodifikációs bizottság ajánlásai alapján kívánja szabályozni, összhangban az alkotmány rendelkezéseivel és a nemzetközi gyakorlattal. Az Alkotmánybíróság határozata a bírósághoz való jog sérelmére alapítva semmisítette meg a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának elbírálásáró l lefolytatott eljárást, lévén az eljárásban egyes bíróként jár el a bíróság, és döntése ellen jogorvoslati lehetőséget nem biztosít. Ezzel összhangban a Pp. 14. fejezete egyebekben is módosítást igényel, így a javaslat a fejezetet újjal kívánja felváltani .
