Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1888 DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ritkán adódik, hogy két egymást követő törvényjavaslattal kapcsolatban, amely látszólag nagyon eltérő területet szabályoz, mégis lehet kapcsolódási pontokat találni, az iménti idé zet ennek a javaslatnak a 14. §ára vonatkozóan ebben nekem most mégis segítségül szolgált. Akkor a polgári perrendtartásról: ezt a törvényünket, a polgári perrendtartást a nyolcvanas évek közepe óta többször, több tucatszor módosítottuk, módosította az Or szággyűlés. Ennek a legfőbb oka az, hogy a polgári perrendtartás a hasonló nagyságrendben módosított polgári törvénykönyv mellett a civilisztikai jogterület legfontosabb törvénye, és mint ilyennek, folyamatosan meg kell felelnie a társadalmi változások, a bírósági szervezetrendszer reformja és az eljárások hatékonyságának növelésére tett erőfeszítések állította követelményeknek. Ez a törvényjavaslat is e három kérdéskörrel kapcsolatban módosítja a kódexet. A törvényjavaslatnak a legfontosabb része a polgári perrendtartás XIV. fejezetének, azaz a felülvizsgálati eljárásnak az újrakodifikálása. A módosítás elsősorban az Alkotmánybíróság 42/2004. (XI. 4.) számú Abhatározata miatt vált szükségessé. A határozat ugyanis több ponton alkotmányellenesnek találta a f elülvizsgálati eljárás 2002. január 1je óta hatályos szabályait, különösen a felülvizsgálati kérelem előterjeszthetőségének feltételrendszerét. Az Országgyűlés - figyelemmel a nemzetközi ajánlásokra és a perorvoslat rendkívüli jellegére - a 2001. évi CV. törvénnyel úgy módosította a felülvizsgálat szabályait, hogy az eljárást megindító kérelem csak akkor fogadható be, ha a támadott ítélet eltért a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától, vagy ha a felülvizsgálat a joggyakorlat egysége, továbbfejlesztés e érdekében szükséges volt. A kérelem befogadásáról egyes bíró döntött. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a jogorvoslati funkciótól idegen, ha a jogalkotó a jog továbbfejlesztésére a jogerős határozatnak a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatától v aló eltérésére hivatkozással ad lehetőséget a felülvizsgálatra. E feltételek megfelelő igazolása a jogbiztonság sérelme nélkül nem várható el a felektől, s ugyancsak sérti a jogbiztonságot, ha ezen kérdésekben egyes bíró dönt megfellebbezhetetlen végzéssel . Az Alkotmánybíróság azonban ismételten leszögezte, hogy a jogalkotónak nem kötelessége a rendkívüli jogorvoslat intézményének fenntartása, a jogorvoslathoz való jog csak a rendes jogorvoslathoz való, azaz a fellebbezéshez való jogot jelenti. Az Igazságüg yi Minisztériumban az alkotmánybírósági határozat kihirdetése után a szakma, valamint a perjogtudomány képviselőinek bevonásával kodifikációs bizottság alakult, amely a felülvizsgálat szabályainak e törvényjavaslattal történő újrafogalmazásához szükséges n ormaszövegtervezetet kialakította. A bizottság a 2002 előtt hatályban volt és az Alkotmánybíróság által alkotmányosnak talált szabályozási rendszert tekintette kiindulópontnak. Ennek megfelelően a javaslat pontosan meghatározza azon eseteket, melyekben ne m lehet helye felülvizsgálatnak. A kizárt határozatok köre nagyrészt átfedést mutat a korábbi szabályokkal, néhány lényeges változás azonban található a törvényjavaslatban. Néhány olyan jogvitában, például a birtokperekben, ahol a per tárgya vagy a helyzet mielőbbi rendezése iránti igény ezt indokolja, nem lesz helye felülvizsgálatnak, ha az elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta. Változik az értékhatár is. A 2000 és 2002 között hatályban volt és alkotmányosnak bizonyult, a vagyonjogi perekre v onatkozó értékhatárt a javaslat félmillió forintról egymillió forintra növelné, azonban a korábbi szabályozáshoz képest nagyszámú kivételt biztosítana ez alól, tehát a feleket egzisztenciálisan érintő perekben ez a szabály nem érvényesül. Ilyenek például a tartási és életjáradék iránti perek, a munkaügyi perben előterjesztett pénzkövetelés, melyekben a követelt értéktől függetlenül lesz helye a felülvizsgálatnak. Ugyanígy lesz helye felülvizsgálatnak a nagyszámú felet érintő, de kis összegű ügyekben is, miv el az egyesített perekben az értékhatár kiszámításakor az összes követelést össze kell adni. Ezzel összefüggésben a polgári perrendtartás lehetőséget fog biztosítani a perek egyesítésére a felek kérelme alapján is. Így a sokszor új kérdést
