Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
1856 mindenképp negyedikként s orolnám ide a kereskedelmi dolgozók, leginkább a nagy bevásárlóközpontokban dolgozók védelmét. Ha megengedik, kifejtem ezt a négy fontos területet kicsit bővebben, kicsit részletesebben, pontosan azért, hogy a mi álláspontunkat megismerjék, és adott esetbe n a módosító javaslatainkat ennek fényében tudják befogadni, vagy pedig az önök módosító javaslatait mi is be tudjuk fogadni, hisz sok tekintetben azonos a gondolkodás. A versenyhátrány - amit leginkább említettem, rögtön az elején - a kis- és közepes kere skedők részéről nap mint nap tapasztalható. Kicsit az a kabarétréfa jut eszembe - talán a hetvenesnyolcvanas évekből , amikor Sándor György egy tornatanárt játszott el, és akkor azt mondta, hogy egyenlő pályák, egyenlő esélyek - én kerékpárral indulok. A gyerekek meg futhattak utána. (13.20) Tehát ilyen helyzetben vannak sajnos a magyar kis- és középkereskedők; velük szemben nemhogy kerékpárral, hanem sokkal inkább motorral, esetleg robogóval indulnak a multik. Egyszerűen esélyük nincsen, hogy fennmaradja nak, megmaradjanak. Éppen ezért, hogy ne csak ezen sírjunk vagy ne csak ezen panaszkodjunk, mindenképpen nagyon fontosnak tartjuk, hogy kedvezményes hiteleket kapjanak ezek a kis- és középvállalkozások. Ezért nyújtottuk be Varga Mihály vezetésével és munká ja kapcsán azokat az adó- és adójárulékterhek csökkentésére tett javaslatainkat, amelyek igenis a kis- és középvállalkozások erejét növelhetnék. Mindenképpen nagyon fontos lenne, hogy a törvényben megjelenjen a nagy bevásárlóközpontok telepítésénél valami lyen szintű hatástanulmány készítésének és a következményei leírásának kötelezettsége. Képviselőtársaim többen mondták, főleg, akik vidéki városokban polgármesterek, hogy milyen elkeserítő és szomorú következményekkel jár a falvakra, a kistelepülésekre egyegy nagy bevásárlóközpont letelepítése anélkül, hogy azt egy hatástanulmány megelőzte volna, és az ő kereskedelmüket, mármint a kicsik kereskedelmét hogyan fojtja meg, teszi tönkre. (A jegyzői székben Podolák Györgyöt dr. Füle István váltja fel.) Beszéltü nk már arról korábban, hogy a belvárosi boltok kiürülnek. És most nemcsak Budapestről beszélek, hanem ha elmegyünk vidékre, rengeteg vidéki városban is egyre inkább mennek tönkre a belvárosi vagy belváros közeli boltok, kiskereskedők. Az idegenforgalomra é s az ott élő nyugdíjas, nem autóval utazó lakosságra, szegényebb emberekre bizony nagyon nagy terhet ró ezeknek a hiánya, ezeknek a megszűnte, hiszen nem tudnak hova menni bevásárolni, nem tudják hol megszerezni azt a szükséges élelmet vagy egyéb más keres kedelmi cikkeket, amire nekik szükségük van. Így, azt gondolom, hogy a hatástanulmány elkészítése, a letelepedések körüljárása, mármint a nagy bevásárlóközpontok letelepedésének a körüljárása igenis például a nyugdíjasok érdekében is történne, nemcsak a ki skereskedők érdekében. A másik terület, amiről beszélni szeretnék, a beszállítók védelme. Nagyon sokat vitatkoztunk erről, és úgy gondolom, hogy összességében egy irányba vezettek a gondolatok, és mindenki úgy látja, helyes, hogy szigorításokat kell előírn i azokkal szemben, akik verseny, illetve tőkefölénnyel rendelkeznek a jóval szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező beszállítókkal szemben. Itt hadd tegyek egy igenis pozitív megjegyzést, bár azt hiszem, ilyenek voltak a múlt heti felszólalásomban is: mindenképpen fontos az a felsorolás, amit a minisztérium készített, hogy mik is ezek a pontok, mi is ez a mindenképpen a versenyfölénnyel való visszaélés vagy pedig a piaci erővel való visszaélés. Nagyon fontos, de itt azért a vitában is elmondtuk, és tov ábbra is szeretném hangoztatni, hogy mindenképpen fontos az ehhez a törvényhez kapcsolódó más törvények szigorú betartása. Tehát nem lehet az, hogy száz napra, százhúsz napra, százötven napra fizetnek beszállító termelőknek, képtelenség azt elfogadni, hogy utólag minősítsék vissza a terméket másod- vagy harmadosztályba, és így tovább, és így tovább. Tehát mindenképpen ezeken a pontokon túl kérjük a Gazdasági Minisztériumot - és itt államtitkár urat személy szerint , hogy azokat a módosításokat, amelyeket e hhez a ponthoz benyújtottunk, támogassák, mert a magyar áru, a magyar munkaerő védelmében
