Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1821 Magyarország is részesévé vált az európai közös közlekedéspolitikának, amelynek fontos célkitűzése a környezetkímélő vasúti közlekedés igénybevételének az ösztönzése. Tekintettel arra, hogy a közösségi döntéshozók szerint az európai vasutak hanyatlása, alacsony hatékonysága objektív okok mellett elsősorban a verseny hiányával, valamint a piaci elvek háttérbe szorításával magyarázható, ezért a vasúti közlekedés fejleszté se mellett kiemelt célként jelölték meg annak fokozatos liberalizációját. Az Európai Bizottság 1998 és 2004 között három csomagtervet terjesztett elő a vasúti teher- és személyszállítás liberalizálására, valamint modernizálására. Az első vasúti csomag a va súti infrastruktúrákhoz való szabad hozzáférésről, a vasúti szállítási engedélyről, illetve a pályakapacitásokról szól, és két szakaszban liberalizálja a vasúti teherszállítást. A második vasúti csomag részét képező irányelvek elsősorban a vasúti közlekedé s biztonságával, valamint a különböző típusú vasúti pályahálózatok közötti átjárhatóság biztosításával kapcsolatban állapítanak meg jogharmonizációs kötelezettséget a tagállamok számára. Ezek közül a legjelentősebb az az irányelvmódosítás, amely alapján 2 006. január 1jétől nemcsak a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat vonalait, hanem a teljes vasúti hálózatot meg kell nyitni a közösségi vasútvállalatok előtt nemzetközi árufuvarozás céljából, 2007től pedig belföldi árufuvarozás céljából is. Magyaro rszág e kötelezettségek alól 2006. december 31éig mentességet kért, eddig az időpontig tehát a hálózat elméleti kapacitásának 20 százalékát kell kötelezően hozzáférhetővé tenni. Az előkészítés alatt álló harmadik vasúti csomag legfontosabb célkitűzése a n emzetközi személyszállítás teljes liberalizálása 2010ig. A hatályos magyar vasúti szabályozásról ezek után elmondható, hogy a vasútról szóló 1993. évi törvény megfelelő módosításaival, valamint a felhatalmazás alapján kibocsátásra került miniszteri rendel etekkel a közösségi jog első vasúti csomagját képező irányelvek rendelkezései beépültek a magyar jogrendbe. Jogharmonizációs kötelezettségünk azonban nemcsak az első csomag átültetésére vonatkozik, hanem kiterjed a második csomagot képező irányelvek implem entálására is. Tekintettel arra, hogy a vasúti közösségi jogalkotás eddigi eredményei számos magyar jogszabályban fogalmazódtak meg, valamint arra, hogy alapvető szemléletbeli változás is történt a szabályozás alapelvei tekintetében, célszerűnek látszik e terület szabályainak újrafogalmazásával egy egységes törvényt megalkotni. (10.30) E törvényben ugyanakkor lehetőség van a magyar jogi terminológiának a közösségi joghoz történő megfelelő közelítésére és módosítására is. Az előttünk fekvő törvényjavaslatról ránézésre megállapítható, hogy alapos előkészítő munka gyümölcse van a kezünkben. A törvényjavaslat 16 fejezetből áll, és szabályozása sokkal részletesebb a hatályos törvénynél. A törvényjavaslat hatálya a Magyar Köztársaság területén található vasúti ren dszerekre, a belföldi vasúti közlekedésre, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre, továbbá az ország területén folytatott vasúti közlekedést irányító, működtető, illetve az abban részt vevő természetes személyekre és szervezetekre terjed ki. A törvényjavaslat tehát a hatályos vasúti törvényhez képest a korábbi szervezeti megközelítés helyett az egyes vasúti tevékenységek szabályozására helyezi a hangsúlyt. Az irányelvi követelményeknek megfelelően ugyanis a piaci modellben nem annak van j elentősége, hogy milyen típusú szervezet nyújtja az egyes vasúti szolgáltatásokat, hanem annak, hogy az egyes tevékenységek milyen feltételekkel végezhetőek. Ennek megfelelően a törvényjavaslat az egyes vasúti tevékenységek szerinti engedélyezési rendszert vezet be. A törvényjavaslat alapján engedélyköteles tevékenységnek minősül a vasúti infrastruktúraműködtetéssel kapcsolatos valamennyi tevékenység, valamint a szolgáltatási jellegű tevékenységek. Ezek között a törvényjavaslat az áruszállítást, a személys zállítást és a vasúti szolgáltatást nevesíti. E tevékenységeket - vagyis a vasúti pályahálózat működtetését, a személyszállítást, az árutovábbítást és a vontatási szolgáltatást - tehát kizárólag működési engedély birtokában lehet végezni, az egyes működési engedélyeket pedig különkülön is meg lehet szerezni.
