Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - CSIGE TAMÁS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
1817 A következő az, hogy igen komoly alkotmányossági gondjai is vannak ennek a törvénynek, hiszen a függőségi rendszerben a vasuta t a kormány és a Közlekedési Minisztérium hatáskörébe sorolják be. Igen ám, de akkor hol van a parlament felelőssége, hiszen a közvélemény előtt mi felelünk a vasút általános helyzetéért, hiszen az említett minisztériumnak is mi adjuk a költségvetését, a m indenkori kormányzati többség. Ilyen módon ez a törvény sem alkotmányjogilag, sem szakmailag, sem közgazdaságilag, sem társadalompolitikailag nincs megalapozva. Nagyon jellemző ennek a törvénynek a helyzetére az, amit egy másik helyen mások mondtak az épít őiparral kapcsolatban: a törvény valami olyan helyzetet próbál rögzíteni, ami az építőiparban jellemző, hogy még nem vagyunk teljesen készen, de már majdnem hozzákezdtünk valamihez. Hát itt tartunk! A költségvetési bizottságban a kisebbség nem tartotta tár gyalásra alkalmasnak ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a lehetőséget. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most a környezetvédelmi bizottság előadói következnek. A bizottság előadója Csige Tamás. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. CSIGE TAMÁS , a környezetvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága 2005. október 19i ülésén tárgyalta meg a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot. A törvény e lfogadásával együtt hatályát veszti az 1993as XCV. törvény, amely ma a vasút szabályozását látja el. Közismert, hogy a környezet megóvásának, a kiotói vállalások teljesítésének, azaz a közlekedésből származó szennyező hatások mérséklésének a megvalósításá ra a vasúti közlekedés fejlesztése megfelelő válasz lehet. Az Európai Unióban a vasút fejlesztése, a vasúti közlekedés részarányának növelése mutatja azt a felelősséget, amit Európa a Föld, a környezet megóvásának érdekében tesz. A bizottság környezetvédel mi szempontból azt vizsgálta, hogy az új törvény elfogadása segítie a vasút közlekedésben betöltött szerepének növelését. Ez nemcsak a direkt forgalom növekedését jelentheti, hanem a szolgáltatás színvonalának minőségi javulását is, és ösztönzően hathat a vasút használatára. Különösen igaz ez az állítás az elővárosi vasutak esetében. Így az esetleges privatizáció nem tekinthető hátrányosnak, melynek hozadékai környezetvédelmi szempontból is megfogalmazhatók és jelentősek lehetnek. Hatékonyabb lehet a pálya kihasználtság, javulhatnak a személyszállítás feltételei, csökkenhet az üres kocsifutás. Kérdezem én, hogy a piaci verseny szereplőinek mi az érdekük: csökkenteni a felesleges költségeket. A bizottsági ülésen választ kaphattunk arra, hogy a törvény lefedie a teljes vasúti hálózatot, illetve hogy a törvény támogatja a kombinált közlekedést is. Az elfogadás után lehetőség nyílik a kisvasutak működtetésének önkormányzati tulajdonba adására is, amelyek a településeik és térségük fejlesztését az adott esetben t urisztikai vonzerővel bíró kisvasutaktól remélik. (10.10) Ezzel párhuzamosan ez is hozzájárulhat a közutak tehermentesítéséhez. A környezetvédelmet támogatja a közszolgáltatási szerződés is, amely a személyszállításban kötelező. Ez is a leendő versenyhelyz etet fogja növelni, amely verseny a hatékonyság növeléséhez járulhat hozzá. A bizottság többsége úgy gondolta, hogy a törvény végrehajtási rendeletének nem ismerete az általános vitára való alkalmasságnak nem alapfeltétele. Logikusan végiggondolva: a végre hajtási rendelet tartalma függ a törvény elfogadott, végleges szövegétől is. A bizottság a törvénytervezetet megismerve, látva a kimozdulás, a kitörés lehetőségeit, 11:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartva ajánlja a tisztelt Ház figyelmébe. Köszö nöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
