Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója:
1815 kihasználásához. Meggyőződésünk és meggyőződésem, hogy ezen törvény jó megalkotása mindegyikünk, az egész ország fontos érdeke. Éppen ezért nem tartjuk helyesnek, hogy napi politikai érdekek miatt egy idő előtt áterőltetett, egy szakmailag nem kellően meg fontolt, belső kohéziós és szakmai zavarokkal küzdő, kifejezetten reálgazdasági, reálpolitikai célokat szolgáló, egyébként - ha van szakmai jogszabály, akkor ez az - szakmai törvényt erőltessen át a kormány. Éppen ezért a gazdasági bizottságban is kifejtet t véleményünk alapján ezt a törvényt mi általános vitára alkalmatlannak tartottuk, és ennek megfelelően a kisebbségi vélemény is az, hogy a kormány ezt a javaslatot vonja vissza, és egy széles körű, a jogszabálynak mind a jelent, mind a jövőt érintően mega lapozott megalkotását lehetővé tevő szakmai vita után terjessze ismét a Ház elé. Ennek alapján a szakmai vitát, magát a vita lefolytatását és a jogszabály elfogadását nem támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönö m szépen, képviselő úr. Most a költségvetési bizottság előadói következnek. A bizottság előadója Tóth Sándor képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. TÓTH SÁNDOR , a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetési bizo ttság is megtárgyalta a vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslatot, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak tartotta. Tettük ezt azért, mert a magyar vasút, a MÁV ma Magyarország legnagyobb állami tulajdonú cége, a legnagyobb vagyonnal rende lkezik, és foglalkoztatás szempontjából is a hozzá kapcsolódó ágazatokkal, a MÁVból kiszervezett ágazatokkal együtt több mint 80 ezer ember foglalkoztatását biztosítja. Amikor a parlament a közlekedéspolitikai irányelveket tárgyalta, akkor is megfogalmazt uk, hogy a magyar vasutat alternatív közlekedési módként tekintjük a közúti áruszállítással és személyszállítással szemben. (10.00) Erre jó alapot nyújt az, hogy Magyarországon a vasúthálózat sűrűsége jóval meghaladja az európai uniós átlagot - tehát jó al apokkal rendelkezünk , ugyanakkor szervezettségben és hatékonyságban messze elmarad a kívánatostól. A magyar vasúthálózat hossza több mint 7800 kilométer, de ebből 4 ezer kilométer az, amin a vasúti áru- és személyszállítás 90 százaléka lebonyolódik, ugya nakkor a mellékvonalhálózat az egyes térségeknek, régióknak munkába járási, felzárkóztatási és gazdasági szempontból elengedhetetlen és nélkülözhetetlen. Úgy érezzük, hogy ez a törvényjavaslat erre is megfelelő alternatívákat és lehetőségeket fog nyújtani a közeljövőben. Nagyon sokszor tárgyalt már a parlament gazdasági bizottsága és maga a parlament is a MÁV Rt. helyzetéről. Sajnos, évek óta nem történt lényeges változás, nem történtek meg azok a szükséges átalakítások, átszervezések, amik a MÁV gazdaságo s működését biztosíthatták volna. Ennek következménye az, hogy évről évre konszolidációban kellett részesíteni a Magyar Államvasutak Részvénytársaságot. A szükséges fejlesztések ennek ellenére is elmaradtak, és ma a Magyar Államvasutak műszaki színvonala t öbb mint tíz évvel van elmaradva az uniós átlaghoz képest. A Magyar Államvasutak üzemi eredménye is folyamatosan csökken. Tehát azt hisszük és úgy érezzük, elodázhatatlan, hogy a magyar vasút életében valami történjen. Van erre késztetés az irányból is, ho gy az Unió is megfogalmazta a vasútpolitikai irányelveket. 2007től az áruszállítás teljes liberalizációjára sor kerül, tehát jobb erre felkészülni, semmint hogy felkészületlenül érje ez a Magyar Államvasutakat. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez a törvény nem a MÁVról szól, hanem a magyar vasútról és a magyar vasút jövőjéről. Ezért a költségvetési bizottság kormánypárti többsége ezt a törvényjavaslatot
