Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár:
1809 életkörülményeinek javítása az elvándorlás megállítását célozza.” Tovább mélyítik a települések között a szakadékot, s különösen azok vannak hátrányban, akik 200015001000 lélekszám alatti településeken élnek. Az önkormányzatok egy harmada önhibáján kívül hátrányos, ezekben a falvakban legmagasabb a munkanélküliség, legrosszabb az emberek egészségi állapota, itt a legmagasabb az elöregedettség, és a legrosszabb a közutak állapota, miközben önök sikeres gazdaságról beszélnek. Miközben arról beszélnek, hogy szükséges az iskolák összevonása a magasabb kvalifikáció érdekében, ezenközben csökkentik a bejárás költségeit, csökkentik a napközire fordítható összeget. Összesen 70 százalékkal csökkentik abszolút értékben a normatív támogatást, d e a közmunkaprogramra, a kommunális ellátásra, illetve a betegek ápolására fordítható összeget is. Hogy mondjam, hogy milyen módon, néhány önkormányzat ezt már kiszámolta. Nóráp községnél 5 millió helyett 1 millió jut; Bakonyjákón 59 millió helyett 46 mill ió; Farkasgyepűn 11 helyett 6,9; Németbányán 4 helyett 2. Ezek a központi támogatások, tisztelt hölgyeim és uraim! Kilátástalan helyzetben vannak a költségvetés szempontjából ezek a községek. Ez érzéketlenségre, alkalmatlanságra valló cselekvés. Másodrendű állampolgárokká váltak saját hazájukban a községben élők, a kormány pedig halad az előre elhatározott ösvényén: a legolcsóbb falu a nem létező falu. Mi tiltakozunk ellene, tisztelt hölgyeim és uraim. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (Mandur Lász ló) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne felszólalni valaki. Igen, megadom s szót Juhász Gábornak, a Belügyminisztérium politikai államtitkárának. Parancsoljon! JUHÁSZ GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselő Úr! Meg kell mondanom, hogy az iróniája számomra döbbenetes. Döbbenetes azért is (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) , mert hiszen ön nemcsak hogy polgármester, hanem az önkormányzati bizottság elnöke is, és ebbéli minőségében a valóság ilyen torzítására, amellyel itt most ön napirend előtt előállt, én úgy gondolom, hogy csak a döbbenet a jó kifejezés, amivel illethető. A Gyurcsánykormány, a mi kormányunk egyik jellemzője különben, hog y külön figyelmet fordít a sajátos, az átlagtól eltérő, hátrányos helyzetben lévő polgárok gondjainak orvoslására, az állampolgári esélyegyenlőség feltételeinek a megteremtésére. Ilyen sajátos és hátrányos helyzetben vannak a kistelepüléseken élő honfitárs aink, ahol is évtizedek óta legtöbbször megalapozott panaszszó hallatszik a kistelepülések nehéz helyzetéről. Pedig nehéz helyzetben nem úgy általában a kistelepülések, hanem az ott élő egyes emberek vannak. A kistelepüléseken élők gondjainak egyik forrása hazánk településszerkezetéből fakad, amelynek az a lényege, hogy elaprózott. Nyilvánvaló, hogy minden modern, magas képzettséget, jelentős anyagi háttérhez kötődő szolgáltatást nem képesek a kicsi településen lévő önkormányzatok biztosítani helyben. Az eb ből fakadó ellentmondások feloldásának reális útja a térségi összefogás, és ez kiváló iskolája lehet az Unióban elengedhetetlen együttműködésnek és kompromisszumkészségnek. Így válhat reménnyé a második Európaterv 15 000 milliárd forintjának felhasználása is, amely a következő években esedékes. Kiderült - a modellkísérletek és a gyakorlati tapasztalatok alátámasztották , hogy az együttműködés leghatékonyabb formája a kistérség és a települési önkormányzatok önkéntes társulása. Az új jogintézmény kialakítá sánál az alábbi célokat tűztük magunk elé: javuljon a közszolgáltatások színvonala, mérséklődjenek a társadalmiterületi különbségek, hatékonyabban működjenek a nagy ellátórendszerek, s a közszolgáltatások minél szélesebb köre legyen elérhető mindenki szám ára, s a jogszabály is ösztönözze összefogásra, segítse elő a térségi gondolkodást. Ebben a folyamatban kiemelkedő jelentősséggel bír a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény elfogadása 2004. november 2án. Kiemelkedő sike rről számolhatunk be, mikor megállapítjuk: az országban ma 152 többcélú és 11 területfejlesztési társulás működik, 3
