Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Jelentés a Gazdasági Versenyhivatal 2004. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2004. évi tevéken... - ELNÖK (Harrach Péter): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NAGY ZOLTÁN, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, a napirendi pont előadója:
181 szervezetének döntése különböző formákat ölthet, s nemcsak eg y formális döntés minősülhet versenyjogsértésnek, hanem akár a szervezet alapszabálya is tartalmazhat versenykorlátozó passzusokat. A GVH számos versenyfelügyeleti eljárásban vizsgálta a szakmai kamarák önszabályozó tevékenységét, valamint tett versenypárt oláson keresztül is észrevételeket a szakmai szabályozásokra vonatkozó jogszabályelőkészítések során. A szakmai szolgáltatások, így különösen az úgynevezett szellemi szabadfoglalkozások - a jogi, egészségügyi, műszaki, számviteli szakmák - szolgáltatásai fontos szerepet töltenek be a gazdasági versenyképességben, így az állam ezeket széles körű szabályozás alanyaivá teszi közvetlen állami státusszabályok megállapításával, valamint a szakmai szervezetek önszabályozásán keresztül. Ezek a szabályozások azonba n sok esetben beavatkoznak a piaci működésbe, bizonyos versenyeszközök alkalmazásának korlátozásával, csökkentve a szolgáltatók közötti versenyt, akadályozva a hatékonyabb és jobb minőségű szolgáltatásnyújtást. A Gazdasági Versenyhivatal a hazai szellemi s zabadfoglalkozási ágak közül a közjegyzői tevékenységet értékelte a leginkább szabályozottnak, így esetükben különösen indokoltnak tartja a fennálló szabályozások felülvizsgálatát, bizonyos rendelkezések újraszabályozását. A közjegyzőknek közjogi jogállásu k van, közhatalmi jogosítványaikat állami felhatalmazás alapján, jogszabályi rendelkezések szerint meghatározott hatáskörben végezhetik, feladataik, tevékenységük állami, hatósági tevékenységnek tekintendő, így például a hagyatéki eljárások lefolytatása va gy zálogjogi nyilvántartások vezetése. Az általuk kiállított közokiratok a jogszabály szerint a jogszabály által előírt speciális joghatállyal bírnak, a rájuk vonatkozó szabályozás pedig a pártatlanság, a függetlenség és a közhitelesség garantálása érdekéb en szigorú szabályokat határoz meg. A Gazdasági Versenyhivatal álláspontja szerint ugyanakkor a közjegyzők tevékenységüket részben gazdaságilag önálló vállalkozásként, saját kockázatukra folytatják, ezen belül bizonyos tevékenységeiket pedig versenyző, lén yegét tekintve piaci szolgáltatásként nyújtják - ilyen például az okiratmásolatok hitelesítése vagy a jogi tanácsadás , így azok vállalkozási jegyeket is hordoznak, ezért a fennálló, alapvetően a hatósági feladatok ellátását garantáló, szigorú törvényi el őírások egy része egyúttal versenykorlátozási jellegű szabályozásként értékelhető. Szükséges tehát, hogy a kormány vizsgálja meg a kizárólagos tevékenységi körök, a területi illetékességi szabályok, a közjegyzői létszám és a díjszabás indokoltságát. Ehhez a munkához a Versenyhivatal minden tőle telhető segítséget megad. Az erőfölénnyel való visszaélés versenyfelügyeleti vizsgálata két lépcsőben történik. Először megvizsgáljuk, hogy egyáltalán erőfölényben vane a vállalat. Az erőfölényes helyzet a versenyjo g szerint akkor áll fenn, ha a cég a gazdasági tevékenységét a piac többi szereplőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja, anélkül, hogy a piaci magatartásának meghatározásakor érdemben tekintettel kellene lennie versenytársainak, beszállítóinak, vevő inek, más üzletfeleinek vele kapcsolatos piaci magatartására. Az erőfölény megállapításánál alapvetően az érintett piac megtámadhatóságát, a piac szerkezetét, a vállalkozás helyzetét kell megvizsgálni, hiszen a fogalom maga az adott vállalkozás többi piaci szereplők höz viszonyított jóval erősebb piaci pozíciójára utal. A második lépcsőben pedig azt vizsgáljuk, hogy az erőfölényes vállalat magatartása megvalósítotte visszaélést. Az erőfölényes ügyeink közül kiemelhető a Matáv - m ai nevén Magyar Telekom - elleni versenyfelügyeleti eljárás, melyben a GVH bizonyítottnak látta, hogy a cég erőfölényével visszaélve próbálta meg ellehetetleníteni versenytársát. Az Invitel Távközlési Szolgáltató Rt.t azért marasztalta el a GVH, mert a vá llalkozás úgy alakította ki egy akció díját, hogy azzal számára indokolatlan bevételnövekedés előnyét, a fogyasztói számára pedig magasabb díjfizetésben megvalósuló hátrányt okozott. A Prímagáz Rt.t azért marasztalta el a versenytanács, mert az általános szerződési feltételeiben szereplő egyoldalú, azonnali díjmódosításra jogot adó kikötés a versenytörvénybe ütközött. A kábeltelevíziós szektorban azért kellett és kell gyakran eljárnunk, mert a költségnövekedés mértékével nem indokolható nagyságú áremelések et tapasztalunk. Ezt a kábeltelevíziós szolgáltató általában az általános szerződési feltételek egyoldalú
