Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - „A nemzeti vasút jelenlegi helyzetének, valamint a szükséges fejlesztési irányoknak a kivizsgálására országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról” címmel országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1671 fejlesztések végrehajtására egy világos és mindnyájunk számára elfo gadható, mindnyájunk számára elfogadott irányvonalat adjon. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor arra kérem önöket, hogy támogassanak egy ilyen bizottság létrehozására irányuló javaslatot, akkor kérem, gondolják át a magyar vasút működésével kapcsolatos elvi meghatározásokat. Hiszen Európában is a szemünk előtt két nagy irányvonal van, az egyik egy liberális, vagy ha úgy tetszik, üzleti vonalat képzel el - ennek látjuk például Angliában a kudarcát , a másik pedig egy valamilyen nemzeti elkötelezettséggel, val amilyen állami közreműködéssel működő vasutat képzel el. Tudom, hogy ez a mi jelenlegi gondolkodásmódunkban mindjárt egy politikai meghatározottságot jelent, de éppen azért tartom szükségesnek a bizottság létrehozását és a bizottsági munkában kialakított k özös álláspontot, hogy ez ne ilyen politikai attitűdöt, hanem a magyar vasút, és ahogy említettem, a magyar vasutas jelenét, közeljövőjét, s ahogy a kiegyezést követő időszaktól a MÁV dolgozik, úgy lehetőleg az elkövetkezendő évtizedekben is a stabil működ ését lehetővé tegye. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) (16.30) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, az SZDSZből. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Ti sztelt Képviselőtársaim! Mélyponton van a vasút - kezdte Fónagy képviselő úr. Én őszintén remélem, hogy így van, azt hiszem, mindannyian reméljük, hogy így van, mert ez azt jelenti, hogy innen az út már csak felfelé vezethet. Reményeim szerint ezt fogja sz olgálni az a már előttünk lévő törvényjavaslat, a vasútról szóló ’93. évi törvény módosítását szolgáló javaslat, aminek a tárgyalását a következő héten kezdi meg a magyar parlament. Azt is mondta Fónagy képviselő úr, hogy a vasút szerepe mind a vidéki embe rek életében, akiknek a biztonságot jelenti, mind a magyar gazdaság helyzetében, aminek a kiszolgálását jelenti, megkérdőjelezhetetlen. Nem relativizálni akarom ezeket a jelzős szerkezeteket, mert valóban a vasút jelentősége tulajdonképpen megkérdőjelezhet etlen nálunk, még akkor is, ha tudjuk - hiszen ezt Fónagy képviselő úr is említette , hogy a magyar településeknek jelen pillanatban is nem egészen a felét érik el a vasutak, és a magyar gazdaságban a vasutak teljesítménye a rendszerváltás előtti időszakh oz képest jelentősen visszaesett, hiszen ’88hoz képest a magyar vasút áruszállítási teljesítménye jelenleg csak az akkori idő 32 százalékán áll, a személyszállításban 59 százalékon, de aláhúzom és ismétlem, hogy azon nem vitatkozunk természetesen, hogy mi a vasút jelentősége. Ha ezen nem vitatkozunk, akkor mindannyiunknak elsőrendű érdeke, kötelessége, hogy megpróbáljon tenni annak érdekében, hogy a vasutat a jelenlegi, valóban nagyon nehéz helyzetéből valamiképpen kisegítsük - merthogy a magyar vasút való ban kritikus helyzetben van. Nehéz a helyzete a műszaki állapota miatt, nehéz a helyzete a pénzügyi helyzete miatt, és nehéz a helyzete a méretgazdaságossági hátránya miatt is. Hármas, tripla hátrányban van tehát a magyar vasút jelen pillanatban, és ha nem történik egy erőteljes közbeavatkozás, akkor a magyar vasút egyszerűen a saját súlyától fogva omlik össze itt a szemünk láttára, saját magát falja föl, és nem távoli az az idő, amikor egyszerűen működésképtelenné válik. A helyzet tehát valóban súlyos. Vis szatérve egy kicsit az általam említett hármas nehézségekre, egy kicsit részletesebben, hogy plasztikusabbá váljon, mire is gondolok, nehéz a műszaki helyzete jelen pillanatban a vasútnak. Nehéz, hiszen a jelenlegi 7700 kilométeres hálózatból összesen 85 k ilométer hosszúságú az a szakasz, ahol az európai normát, a 160 kilométer/órás sebességet tudja teljesíteni a vasút. A kétvágányú szakaszok aránya minimális, összesen 16 százalék a magyar vasútban. Ez az európai átlagnak alig több mint egyharmada.
