Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
1659 Mécs képviselő úr felszólalását örömmel hallottam, mert egyvalamire rámutatott a konkrét példa kapcsán: vigyázni kell itt a jogegyenlőség érvényesülésére, egy alkotmányos alapelv érvényesülésére. Csak egy kérdés feltevésére van még időm, mert 15 másodpercem van a két percből: nem sérüle az egyenlőség, ha egy jogintézmény nem azonos feltételekkel működik mindenki számára? Véte li jogról van szó, és a bentlakó bérlő lakásvásárlási jogáról. Lehete, akár időbeli eltolódások okából, akár a körülmények megváltozásából ezen kör egyik részének más feltételeket engedni, mint a másik részének? Lehete egy másik körnek súlyosabb feltétel ekkel megengedni, lehetővé tenni azt a jogszerzést, amit egy korábbi kör könnyebb feltételekkel tudott gyakorolni? Én azt gondolom, végig kellene gondolni ezt alkotmányossági szempontból is, és erre Mécs képviselő úr felvetése remek példa volt. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót kétperces felszólalásra Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm szépen. Csak még egyszer a történelmi múltról, mert a képviselő asszony azt m ondta, hogy összemossuk a különböző kormányzatok tevékenységét és teljesítményét a lakásügyek területén. Én arra szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy a Kádárrendszerben soha nem volt lakástörvény - kormányrendelet volt. Politikai kérdés volt a lakásügy. Ez volt az 1/1971es kormányrendelet; soha nem volt bátorsága annak a rendszernek lakástörvényt hozni, ahol garantálni kellett volna a jogokat. Soha nem volt törvény! (15.30) A ’93ban fungáló rendszerváltó első Országgyűlés alatt lévők meghozták a lakást örvényt. Nem tudták akkor még lezárni azokat a folyamatokat, amelyek elindultak vagy fölerősödtek akár nemkívánatosan az előző rendszerben, de az elidegenítésnek akkor még nem lehetett volna véget vetni és pontot tenni, akkor jött az ötéves moratórium. Arr a is szeretnék mindenkit emlékeztetni, ha már ilyen személyes dolgokat is elő szabad hozni, hogy miért merünk mi itt most ebben a kérdésben ilyen aktívan szerepelni, hogy mindegyikünk foglalkozott ezzel az üggyel talán 2025 év óta. A Lakásbérlők Egyesület ében együtt dolgoztam Batta Pállal, ahol idejekorán felismertük az elidegenítésnek a zsákbamacskáját, és a Lakásbérlők Egyesülete már arra szólította fel a bérlakásban lakókat, hogy ne vegyék meg a lakásaikat - olyan tendenciát. Nem jártunk teljes sikerrel , de már akkor megmondtuk, a nyolcvanas években megmondtuk, hogy nem lehet felelőtlenül megvásárolni minden kritérium nélkül ezeket a lakásokat. Arra visszatérve, hogy milyen problémákat kellene most végérvényesen lezárnunk, szerintem ebben hamar egyetérté sre jutnánk, de a mostani toldozás- foldozás ebben a törvényben nem visz előre minket. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtá rsaim! Kérem önöket, hogy a történeti vitát szép lassan fejezzük be, és térjünk át a részletes vitának egyébként azokra a pontjaira, a 15., 16., 17., 18., 19., 21. és 25. pontjára, és minden felszólalót arra kérek, hogy kezdje a felszólalását az erre való hivatkozással. Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Devánszkiné dr. Molnár Katalin képviselő asszonynak, MSZP. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) :
