Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1647 mértékével kapcsolatos rendelkezést mellőzi. Ez nem ugyanaz! És ez nincs szemben, képviselő asszony, a helyiségbér egyébkénti pi aci jellegével. Mert igenis elképzelhető olyan határok megvonása, amely bizonyos értelemben határt jelenthet a helyiségbérleti díj tekintetében is, de nem korlátozza a piacot. Persze nyilván a rendeletalkotónak az összes alkotmányos elv és előírás figyelem bevételével kell majd erről rendelkeznie. Mire gondolunk? Arra gondolunk például, hogy az nagyon is gyakorlati és életszerű helyzet, hogy egy önkormányzat meghatározza azt a minimális bérmértéket, ami alatt nem szabad kiadni a bérlakást. Ez közérdek is leh et, adott esetben a korrupció elleni küzdelem eszköze is lehet: nem lehet - magyarosan mondva - bundázni. De nem zárja ki a piaci helyiségbér megállapítását, mert a rendelet esetleg azt mondja, hogy ilyen négyzetméter/forint érték alatt nem lehet az önkorm ányzatom területén lévő helyiségeket bérbe adni; fölötte lehet, tessék licitálni, szabad a versengés lehetősége. Most ezt a lehetőséget miért akarjuk elvenni az önkormányzattól? Miért akarjuk megtiltani? Más javaslat kapcsán a képviselő asszony már szóba h ozta, hogy a mi elképzeléseink beavatkozni akarnak egyes pontokon az önkormányzati autonómiába. Hát az nem beavatkozás, hogy megtiltjuk az önkormányzatnak bizonyos rendelkezés meghozatalát a saját vagyonának a kezelését, hasznosítását illetően? Ennyit a 11 . pontról. A másik: a helyiségbér felmondásával kapcsolatosan én köszönettel és örömmel veszem a képviselő asszony ajánlatát, hogy üljünk össze, bár egyébként most is ezt tesszük, ez egy plenáris ülés. É n elolvastam, felolvastam azokat a felmondási szabályokat, amelyek most hatályban vannak, illetve amelyekkel majd módosulna ez a lakástörvény, és itt, én azt gondolom, demonstráltam, megvilágítottam és bizonyítottam is, hogy ezek ilyenformán - finoman szól va - nem értelmezhetők világosan. A képviselő asszony nem tette meg ugyanezt, hogy mennyire világos, de megtehetjük azt, hogy az ülés után, ma vagy máskor leülünk - szerintem ez egy nagyon konstruktív gondolat, és jó megoldás lenne sok más törvénynél is , és közösen végiggondoljuk, hogyan szólna jól a szabályozás. Köszönöm tehát a felvetést, nem zárkózunk el előle. Visszatérek még egy gondolat erejéig az ajánlás ominózus 2. pontjára, erre a többször vitatott életvitelszerű ottlakásra. Kérem szépen, nem tud om, hogy kitűnte, de Kosztolányi képviselőtársammal ezt a jogszabályhelyt két irányból támadjuk, és nem egészen azonos érveléssel: képviselőtársam úgy érvel, hogy az ő meglátása szerint az életvitelszerű ottlakás kikötése nem lenne helyes elvi okból sem, már eleve; én pedig ezt a szabályozást arról az oldalról nézem, hogy így, ahogy önök ezt szabályozni akarják, abszolút értelmetlen és funkciótlan a dolog. Ez nem ugyanaz az érvelés. Én ezt azért szeretném hangsúlyozni, mert az ön viszontérvei Kosztolányi k épviselő úrnak jelentenek valamiféle választ - hogy kinek van igaza, abban én most nem foglalok állást , de én nem kaptam választ arra, amit én kifejtettem, hogy ha így szabályozzuk, akkor értelmetlen, funkciótlan szabályozásról van szó, és szeretném ezt, miként a felmondás szabályainál tettem, a jogszabályszöveg felolvasásával demonstrálni. (14.30) Hogy is szól ez a vitatott rendelkezés? Az első mondat a következőképpen hangzik: “Az önkormányzati rendelet, az állam tulajdonában lévő lakás - a továbbiakban : állami lakás - esetén a 87. §ban említett miniszter rendelete, a bérbeadás feltételeként meghatározhatja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.” Ez idáig világos, múltkor az általános vitán egy fajta kis értelmezési problémát is sikerült itt tisztázni. Tehát ez egy egyértelmű, életvitelszerű ottlakás kikötésének a lehetőségét adja meg az önkormányzatnak, illetve az államnak. Ez világos. De most nézzük tovább! “A rendeletben meghatározott ilyen fe ltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak az időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.” Ez is világos.
