Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1639 A képviselő asszony ezzel a témával kapcsolatban a személyi adatvédelmi törvényt szóba hozta, és én itt az adatvédelmi törvénynek abban látom a jelentőségét, amire Kosztolányi képviselőtársam az imént i felszólalásában utalt. Tudniillik mi a lényegi különbség névjegyzék ügyében a rendszerváltozás előtt és a rendszerváltozás után? A rendszerváltozás előtt nem volt személyiadatvédelem. Ha engem fölvettek a névjegyzékre, és nem tetszett a helyem, akkor, h ogy jogom volte igazán, az is kérdéses, de lehetőségem és módom volt jogszerűnek tekinthető információkat szerezni, hogy kik azok, akik engem megelőztek, akár név szerint is, jogom volt azt vitatni, hogy miért vagyok a 70. helyen, és Kovács miért van a 35 . helyen, és miért nem én vagyok a 8. helyen. Kosztolányi képviselő úr azt mondta, hogy ha már van névjegyzék, akkor csak egy tényt közölhet az önkormányzat az illetővel, hogy ön névjegyzéken van. Kérdezem én, hogy az állampolgár szempontjából ez mire gara ncia, miután az állampolgárnak nincs joga megtudni, hogy kik és milyen alapon előzik őt meg a névjegyzéken. Hiszen a névjegyzéknek mégiscsak az lenne a jelentősége és az értelme, hogy valami sorrendet állít fel, amire állampolgárok jogokat alapíthatnak. De ha ez a sorrendfölállítás az állampolgár szempontjából nem kontrollálható, akkor kérdezem azt, hogy valóban garanciálisan mit jelent ez az állampolgár számára. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Több felszólalót nem látok, így a vita e szakaszát lezáro m, s megnyitom egyben a részletes vita második szakaszát az ajánlás 2., 3., 4., 5., 6., 11., 12., 13., 22., 23., 24., 28. és 29. pontjaira, tartalmukat tekintve a bérleti szerződésre, valamint jogokra és kötelezettségekre vonatkozó pontokra. Most megadom a szót elsőként Salamon László képviselő úrnak, Fidesz, 10 perces időkeretben. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ebben a tárgyalási vitaszakaszban különféle problémák vannak, jellegükben is eltérőek. Remélem, hogy egy tízperces felszól alásban elő tudom adni a lényegesnek gondolt kérdésekben az álláspontomat. Talán ennek szem előtt tartásával a legegyszerűbb kérdésekkel kezdeném. Vannak ennek a törvényjavaslatnak olyan elemei, ahol a módosítás egy most hatályos szöveget megváltoztat ugya n, de a változtatás mögött érdemi tartalom nincs. Úgy gondoljuk, hogy ezek fölösleges módosítások, és ezeknek az elhagyására tettünk javaslatot. Ezekről a kérdésekről vita folyt a bizottságban is, volt olyan - ilyen természetű - észrevételünk, amire nézve a kormány képviselője megvilágította, hogy miért mégis más az a normaszöveg, és ezt el is fogjuk fogadni. Tehát itt most olyan pontokat érintek, ahol viszont nem tudott a kormány meggyőzni, de úgy gondolom, hogy a plenáris ülés szintjén nem szükséges ezeke t részletesen kifejteni, csak a teljesség kedvéért megnevezem ezeket a pontokat. Ebben a vitaszakaszban az ajánlás 12. és 13. pontjában foglalt módosító javaslatunk olyan elhagyást kér a mostani törvényjavaslatból, amit úgy gondolunk, hogy teljesen fölösle ges, mert semmiféle érdemi változást a korábbi szabályozáshoz képest nem tartalmaz. Ez volt az egyik fajta problémakör. A másik problémát az ajánlás 2. számú pontjában foglalt módosító javaslatunk képezi. Itt se fogok hosszan beszélni, mert erről az általá nos vitában volt szerencsénk Devánszkiné képviselő asszonnyal polémiát folytatnunk. Ez az életvitelszerű ottlakás kikötése. Az álláspontunk változatlan: úgy ennek nincs értelme, hogy a szabály első mondata kiköti, hogy életvitelszerűen kell a lakásban lakn i, a második mondata pedig lehetővé teszi, hogy mégsem kell életvitelszerűen a lakásban lakni. A második mondat azt tartalmazza; bocsánat, nem a második, hanem a harmadik mondat - de ez mindegy - azt tartalmazza, hogy ha a bérlő bejelenti, hogy távol van, akkor meg úgyse lehet felmondani. Akkor meg mi értelme az egésznek? Ezt most is megkérdezzük, most is fenntartjuk. Annak viszont volna jelentősége - mondtuk és mondjuk a jövőben is , hogy a bérlő mindig elérhető legyen. A bérbeadónak - legyen az az önkorm ányzat, vagy legyen az magánszemély -
