Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2004. január 1.–december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
162 szabályozása elmarad, amit a Közbeszerzések Tanácsa értelmezéssel próbál orvosolni, sajnos nem teljes sikerrel, de ez nem a tanács hibája. A mindentmarkolási cé l miatt több mint 400, pontosan 406 darab paragrafus számos kérdéssel kapcsolatban kifejezetten olyan technikai szabályokat is megfogalmaz, amelyek nem igazán törvénybe valók. Ráadásul a törvény szerkezete sem túl logikus, ezért a szabályok nehezen követhe tőek, illetve nehezen értelmezhetőek. A beszámoló ugyan védelmébe veszi az új törvényt, mert szerinte, miután a közbeszerzési rendszerünk több évtizedes késéssel alakult ki, szükség van a lépésről lépésre történő szabályozásra. Ez az érv elfogadható lenne, de igazából a szabályozás nem ezt valósította meg, a rossz nyelvek szerint a törvény csak azoknak jó, akik azt előkészítették, illetőleg hivatalból hatóságilag alkalmazzák, ugyanis rendszeresen előadásokat, tanfolyamokat tarthatnak belőle, illetőleg külön böző kommentárokat, szakmai magyarázó kiadványokat készíthetnek. A fentiek ellenére a közbeszerzési tanács is a szabályozással szemben bizonyos kritikákat azért magalapozottnak tart, melyek közül legfőbb problémaként az egyszerű közbeszerzési eljárást neve zi meg, mert szerinte sem ezek azok a beszerzések, amelyeknél szigorú előírásokra lenne szükség a korrupciós jelenségek visszaszorítása érdekében, másrészt a tanács szerint is túlzott adminisztratív megkötések a verseny és a hatékonyság ellen is hatnak. A beszámoló szerint a PPPkonstrukcióval kapcsolatban további koncepcionális kérdésként vetődik fel, hogy a közösségi közbeszerzési jog és a közvagyonnal történő gazdálkodás követelményével összhangban miként lehetséges a hosszú távú szerződések megpályáztat ása a közbeszerzési szabályok alapján. A tanács álláspontja szerint a már említett és szükséges törvénymódosítás keretében tehát meg kellene emelni az alacsony értékű beszerzések értékhatárát, most például 2 millió forint fölötti árubeszerzéseknél már közb eszerzést kell lefolytatni, rugalmasabbá kellene tenni az egyszerű eljárások szabályait, meg kellene teremteni az egyéb közbeszerzési eljárások szabályozási koherenciáját, illetőleg a költségnövelő tényezőket felül kellene vizsgálni. Végezetül, az új törvé ny alkalmazásával kapcsolatban a beszámoló is rögzíti, hogy a közbeszerzési törvény még nem tudatosult megfelelő mértékben a jogalkotók gyakorlatában, amihez jóval hosszabb időre van szükség. A közbeszerzések átláthatóságával, tisztaságával és a tisztesség es versenyfeltételek biztosításával szemben megfogalmazott elvárások kettős természetűek. A közösségi jog diktálta feltételek mellett meg kell találni a beszerzők korszerű és hatékony működését biztosító és egyben ellenőrizhető intézményi megoldásokat. A j elen beszámoló az évközi csatlakozás és a jogszabályváltozás miatt kevéssé tudta elvégezni a korábbi évvel történő összehasonlítást. Ennek további oka az, hogy új eljárástípusok is kerültek bevezetésre, mint például az egyszerű eljárás, a tervpályázati elj árás, a szolgáltatási és építési koncesszió, valamint a közszolgáltatók vonatkozásában további speciális eljárások. Külön kategóriát képeznek a nemzeti értékhatárt el nem érő összegű közbeszerzésekre alkalmazandó úgynevezett egyszerű közbeszerzési eljáráso k, amelyek az új törvény hatálybalépése előtt még nem tartoztak a közbeszerzési törvény hatálya alá. A 2004. év eredményei számokban: 2004ben a közbeszerzés rekordösszegű volt, 1129,7 milliárd forint, pontosan a duplája a 2003. évinek, miközben az eljárás ok száma 13 százalékkal csökkent. Változatlanul a nyílt eljárások részesedése a meghatározó, az összeljárás 73,5 százaléka, míg a tárgyalásos eljárások száma a 2003. évihez képest 7 százalékkal csökkent. Az új jogi szabályozásnak, valamint az EUcsatlakozá snak köszönhetően az volt várható, hogy a külföldi székhelyű társaságok fokozott érdeklődést mutatnak majd a közbeszerzés iránt. Ez a várakozás azonban nem valósult meg, ugyanis a külföldi székhelyű ajánlattevők az eljárások mindösszesen 2,4 százalékában l ettek sikeresek, a 2003. esztendei 4,3 százalékkal szemben. A kis- és középvállalkozások által megnyert eljárások száma a korábbi évekhez hasonlóan alakult, 2004ben az összérték 46 százalékát tették ki. (10.50)
