Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
1606 45ös méretből már csak mutatóban van néhány cipő a bevásárlóközpontokban, hiszen nem éri meg ezek számára helyet bérelni. Ily enkor arra biztatják az eladók a vásárlókat, hogy szakboltot keressenek fel az igényükkel, csakhogy az a szakbolt időközben tönkrement, mert a korábban leggyakrabban keresett cikkeit már a plázákban árulják. (11.20) Az idézett példánál maradva: csak kicsi és csak nagy lábú vevők nem tudják fenntartani a cipőszaküzleteket, és általában a szakboltok nem tudnak fennmaradni, ha a közeli pláza kiharapja választékából a legkurrensebb áruválasztékot, és számára csak a lassabban forgó árukészlet eladása marad meg. Hosszabb távon a vevők is rosszul járnak, mert a választékosabb igényeket kielégítő, ritkábban vásárolt fogyasztási cikkekhez nem tudnak hozzájutni a plázákban lévő, magas bérleti díjak szorításában működő boltokban, de a tönkrement, becsukott szakboltokba n sem. Többek között ettől a romló fogyasztói biztonságtól tartva is tilalmazzák vagy fékezik a már említett országokban a bevásárlóközpontok építését. Nos, ez a törvényjavaslat véleményünk szerint nem kezeli a plázák okozta környezetterhelési, közlekedési , munkahelymegszűnési és fogyasztói érdekvédelmi gondokat. A romló fogyasztói biztonságot, azaz a minőségi kereskedelmet lebonyolító szakboltok gyorsuló visszaszorulását adatok is igazolják, jelentősen csökkent ugyanis az elmúlt években a szaküzletek piac i részesedése: 2000ben a ruhát és cipőt vásárlók még minden harmadik forintjukat ebben az üzlettípusban költötték el; 2003ban a teljes forgalom 29 százaléka jutott a szakboltokra, 2004ben már csak a 24 százaléka; az idén jó, ha a ruhát és cipőt vásárlók minden ötödik forintjukat ebben a minőségi árut kínáló bolttípusban költik el. Hadd említsek még egy gondot: a kistelepülések folyamatosan romló kereskedelmi ellátását - mások is szóltak már erről. Ez a folyamat 2004 májusa óta, uniós tagságunk kezdete ót a felgyorsult, mert a legkisebb, egyébként ízléses és tiszta falusi vegyesboltban is megkövetelik a bolti eladóterekre vonatkozó uniós követelmények betartását, amit azok annak beruházási igénye miatt nem tudnak vállalni, emiatt gyorsan romlik a falvakban élők alapvető cikkekkel történő ellátása. 2004 első félévében például több mint kétezerrel csökkent a községekben működő boltok száma, 2003 végéhez képest fél év alatt negyvenről ötvenötre emelkedett a kiskereskedelmi üzlettel nem rendelkező települések sz áma, és az idén ez a szám nyilván jóval több. A legfrissebb kereskedelmi statisztika szerint 2005 második negyedévében szintén tovább csökkent a falusi boltok száma. A falvakban élők ellátása nem romlott volna ilyen mértékben, ha a gazdasági tárca megfékez te volna a falusi kisüzletek tönkremenetelének a folyamatát - pedig ez lett volna a feladata. Az uniós országokban ugyanis minden nehézség nélkül fennmaradhatnak a helyi ellátást zömében helyi termékkel kiszolgáló falusi boltok, mert tőlük nem várják el a városi boltokra szabott követelményeket. Már több mint fél esztendeje nem foglalkozott a tisztelt Ház azzal a törvényjavaslattal, amelyik az Európai Unióban a corki nyilatkozat állásfoglalása alapján lehetővé teszi a helyi boltokban történő kistermelői áru értékesítést - Kovács Ferenc fideszes képviselőtársam törvénymódosító javaslatáról van szó. A kormányzati késlekedés miatt válnak munkanélkülivé kiskereskedők százai, és romlik tízezrek ellátása. A benyújtott törvényjavaslat a sikeresen alkalmazott burgenl andi, stájerországi és bajorországi tartományi törvények szövege alapján készült el. A házaló kereskedőkkel kapcsolatos felvetésemről egy későbbi felszólalásban fogok majd szólni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a függetlenek soraiban.) ELNÖK (dr . Dávid Ibolya) : Képviselőtársaim! Kétperces felszólalásra megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) :
