Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2004. január 1.–december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
160 legalábbis amennyire a botránykrónikát ismerjük - sajnos ilyen szubjektív szempontot jó néhány esetben lehet tapasztalni. Végezetül szeretnék két olyan esettel foglalkozni, amely a 2004. év “termése” volt a közbeszerzések terén. Az egyik ugyan nem 2004es közbeszerzé s, de 2004ben lepleződött le: ez a bizonyos autópályakartell. Egyébként foglalkozott ezzel a számvevőszéki bizottság is, ha jól értettem a felszólaló képviselőtársamat. Az autópályakartell ügyében - hogy felelevenítsük a történetet - 2002 júliusában egy nem nyílt közbeszerzés, hanem egy tárgyalásos közbeszerzés formájában akarta kiválasztani a kiíró az autópálya építőit, majd utána politikai botrány lett a dologból. Utána 2002 decemberében már nyílt közbeszerzéssel döntötték el, hogy kik nyernek, és csod ák csodájára, ugyanazok az autópályaépítő cégek nyertek a nyílt közbeszerzésen, mint a korábbi meghívásos tenderen. Csak egy különbség van, hogy 11 milliárd forinttal drágább lett az ajánlatuk. Ezek után 2004 áprilisában kiderült a Gazdasági Versenyhivata l határozatából - amely még pillanatnyilag valóban bírósági eljárás alatt áll , hogy az autópályaépítő cégek szépen megegyeztek egymás között abban, hogy mely szakaszokra ki fogja a legmagasabb ajánlatot tenni, és a biztonság kedvéért még abban is megegy eztek, hogy ha valamelyikük elnyeri az autópályaépítést, a másikat majd alvállalkozóként alkalmazza. Az egész az adófizetőknek több milliárd forintjába került, tehát világos, hogy itt több milliárd forinttal megkárosítják az adófizetőket; ha ez a gazdaság i versenyhivatali határozat a bíróság által is szentesítésre kerül, akkor megállapíthatjuk, hogy itt az adófizetőket megkárosították. Formailag egy közbeszerzési eljárás történt, formailag ráadásul nyílt versenyeztetés történt, mégis törvénysértő, sőt korr upciógyanúsnak nevezhető ez a fajta eljárás. Egyelőre semmilyen következményéről nem tudunk - és ezt nyilván nem a közbeszerzési tanácsra mondom , hogy ezért valaki a felelősséget viselte volna. A másik ilyen eset volt, amit szeretnék megemlíteni, ez is a 2004. év terméke, ez a bizonyos kakaóbiztos számítógépek ügye. Szintén egy formailag szabályos közbeszerzési eljárás történt, de kiderült, hogy darabonként több mint egymillió forintért vásárolt az IHM tenderezésen olyan számítógépeket, amelyek egyrészt a piaci szereplők szerint körülbelül a feléért megvásárolhatók, másrészt pedig az IBM nyilatkozatából tudjuk, hogy ezeket az egymilliós számítógépeket ingyen, adományként osztogatta az IBM szerte a világban, és Magyarországra is osztott ilyen adományokat. T ehát szinte a józan ésszel ellentétes, hogy egymillió forintot adjanak ki egy ilyen számítógépért. Mégis itt sem viselte senki a felelősséget egyrészt, másrészt pedig mindenki azt állítja, hogy a közbeszerzés teljesen szabályos volt. Azt hiszem, hogy ezek azok a tartalmi kérdések, amelyeket nem lehet pusztán a közbeszerzési eljárás formai szabályainak megtartásával kipipálni, hanem ezekkel a tartalmi kérdésekkel szembesülnek azok az emberek, akiknek a fejében esetleg felmerül, hogy a közbeszerzés egyenlő a korrupcióval. Most már csak hab a tortán, hogy mind a két minisztériumnak, amit említettem, az SZDSZ által delegált minisztere van, mind a gazdasági miniszter, mind pedig az informatikai miniszter az SZDSZ politikusa. Ehhez képest emlékszünk az SZDSZnek a rra a 2002es kampányára, ahol a “Lopstop!” táblával rohangáltak, illetve az előző kormányt a közbeszerzések elmaradása miatt bírálták. (10.40) Ez utóbbi kritikáról annyit hadd jegyezzek meg, hogy az autópályaépítések ügyében 2002 előtt törvénysértés nem történt, hiszen a Magyar Fejlesztési Bank nem tartozott a közbeszerzési törvény hatálya alá, de az adófizetőket jobban érdekli egy másik szempont, hogy akkor átlagosan 1,1 milliárd forintért építettek meg egy kilométer autópályát, most a remek közbeszerzé si eljárás közepette 23 milliárd forint közé tehető egy kilométer autópálya megépítése, tehát legalább duplájára vagy lehet, hogy triplájára emelkedett az autópályaépítés ára. Ha ezek után az embereknek a közbeszerzésről rossz véleményük van, akkor szeri ntem nem azért vannak rossz véleménnyel az emberek, mert olyan feltételezésekkel élnek, amelyek nem