Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1587 a kereskedelmi dolgozók is - nyugodtan készülhessenek a szentestére és a karácsony megünneplésére. Az utóbbi néhány évben a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek egyébként önkéntesen is megállapodtak a nyitva tartás ez irányú korlátozásában, ezért ez a rendelkezés a jelenlegi gyakorlatot emeli jogszabályi szintre. Az értékesítési folyamatban többnyire kiszolgáltatott helyzetben lévő beszállítók védelmében a törvényjavaslat bevezeti a jelentős piaci erő fogalmát, és megtiltja az azzal való visszaélést. A jelentős piaci erő olyan piaci helyzet, amelynek következtében a kereskedő a beszállító számára termékei értékesítésekor megkerülhetetlen szerződéses partnerré válik, illetve vált, a ke reskedő pedig forgalmi részesedésének mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy akár országosan is befolyásolni. A beszállítói kiszolgáltatottság abból adódik, hogy míg egyegy beszállító a kereskedő értékesítési forgal mából töredéknyi, többnyire 1 százalék alatti részesedéssel rendelkezik, addig az érintett beszállító értékesítésének jelentős hányada egyegy kereskedelmi vállalathoz kötődik. Ez egyoldalú függő helyzetet eredményez a beszállító számára, ennek hátrányait csökkenti, és próbálja a két érintett szereplőt egyelő helyzetbe hozni a jelentős piaci erővel való visszaélés törvényi tilalma. A jelentős piaci erővel való visszaélés esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, az erőfölénnyel való visszaélés eljárási szab ályai szerint. A javaslat felsorolja a visszaélés egyes eseteit. Ilyenek például a beszállító indokolatlan megkülönböztetése, az értékesítési lehetőségeinek korlátozása, a szerződési feltételek utólagos, hátrányos megváltoztatása. A törvényjavaslat előkész ítése során többször felmerült a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának igénye a kisebb beszállítók, kereskedők védelme érdekében. Megvizsgálva a tilalom bevezetésének lehetőségét, arra a következtetésre jutottunk, hogy a jelentős piaci erővel való vi sszaélés tilalma szélesebb körű és átfogóbb védelmet biztosít azáltal, hogy a tisztességtelen magatartások közül nem csak egyet emel ki. A beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának egyébként több hátrányos hatása is lehet. Így például a beszerzési ár ala tti értékesítés tilalma jelentősen csökkentené a versenyt. Ez a fogyasztókra egyértelműen hátrányos lenne, hiszen emelkednének az árak, és nem utolsósorban ellenőrizhetetlen is lenne, mert az akciókat, a bevezető és végkiárusítási árakat a tilalom alól ter mészetszerűleg ki kellene emelni, így a szabályozás nagyszámú kivételt kellene hogy tartalmazzon. Továbbá várható negatív következmény lenne, hogy a forgalmazók növelnék a határon kívüli beszerzéseiket vagy a saját márkás termékeik értékesítésének arányát, mely egyértelműen a hazai termelőket sújtaná. A beszerzés alatti ár szabályozásának elhagyása mellett szól, hogy ez az ármegállapítási gyakorlat leginkább az élelmiszerkereskedelemben jellemző, alkalmazását pedig a hatályos agrárpiaci rendtartásról szóló törvény jelenleg is tiltja. A most beterjesztett törvényjavaslatban szereplő új típusú rendelkezésekkel együtt a mezőgazdasági termelők, beszállítók kettős védelmet élveznek a nagy tőkeerejű, jelentős piaci erővel rendelkező kereskedelmi vállalkozásokkal szemben. A törvényjavaslat - igazodva a kereskedelmi tevékenység sajátos struktúrájához - meghatározza azokat a szervezeteket, amelyek jogosultak a tevékenység ellenőrzésére, így elsősorban az üzlet helye szerint illetékes jegyzőt és a Fogyasztóvédelmi Főf elügyelőséget, valamint a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségeket hatalmazza fel e feladatok ellátására. Ennek megfelelően a törvény rendelkezéseinek betartását elsősorban a jegyző ellenőrzi. A jogszerű árusítás ellenőrzésének megkönnyítését segíti az a z előírás, hogy a kereskedő köteles az árusítás helyén rendelkezni az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal. Amennyiben a kereskedő az adóhatósághoz bejelentett helyen, de nem az üzletben őrzi az eredeti bizonylatokat, akkor a más olatokat köteles ott tartani, az eredeti bizonylatokat pedig az ellenőrző hatóságnak három napon belül be kell mutatnia.
