Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - STOLÁR MIHÁLY (Fidesz):
1572 Általánosságban azért m indenképpen elmondható, hogy Magyarország, a magyar kormány fontosnak tartja az oktatást, ezért, míg az Európai Unióban átlagban 5,2 százalék GDParányos költséget fordítanak az oktatásra, mi Magyarországon 6,2 százalékot fordítunk. Az Európához való felzá rkózás a jó oktatáson keresztül valósulhat meg, így azok az erőfeszítések, amelyeket az Oktatási Minisztérium, illetve az Informatikai Minisztérium tesz, szolgálják a magyar nemzet, a fiatalabb generációk felzárkózását a mai kihívásokkal terhelt világban. Talán tudja a képviselő úr, hogy az elmúlt években szinte Magyarország minden általános iskolájában, a legkisebb településektől a legnagyobbakig megjelent a szélessávú internet, és azzal szemben, amelyet 2002ben átvettek, ahol mintegy ezer település rende lkezett szélessávú internettel, a mai napra elmondhatjuk, hogy a települések nagy részében ez rendelkezésre áll. (23.50) A konkrét vállalatokra megfogalmazott véleményeket - amelyek néha egyegy váddal értek fel - pedig továbbítani fogom az oktatási minisz ter úrnak, hogy önnek megfelelő választ tudjon adni. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Stolár Mihály képviselő úr, “A vörös csillagok után fekete fellegek Ajka városa felett” címmel. Képviselő úré a szó. STOLÁR MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A rendszerváltozás előtt Ajka és térsége fejlett ipari körzetnek számított, ahol a szén, a bauxit, a mangánércbányászat, az alumíniumkohászat, az alumíniumfeldolgozás, az üveggy ártás és a Videoton gyárral az elektronika volt jellemző az iparra. Akkor sokaknak tűnt úgy Ajkán, sőt az országban is, hogy az ipar biztos megélhetést ad az embereknek. A rendszerváltást követően a közintézmények és ipari vállalatok homlokzatáról lekerült ek a vörös csillagok, és ezzel egy időben világossá vált, hogy a szocialista ipar túlméretezett volt hazánkban. Ajkát is az ipar tette várossá, majd ez is hagyta magára, aminek következtében a városban mintegy 12 ezer munkahely szűnt meg. Példás összefogás ra volt szükség, hogy ami addig épült, érték maradjon a jövőben is, a munkájukat elvesztők pedig újból munkahelyre leljenek. A polgári kormány ideje alatt 9,4 százalékról 3,6 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya a városban. 2002 óta a szocialista vá rosvezetés építményadót, parkolási díjat vezetett be - amit a helybeliek svarc sarcnak is mondanak , és több adókedvezményt vont meg a vállalkozóktól. Így aztán nem csoda, hogy a városban csaknem megduplázódott a munkanélküliek száma, és most a sötét fell egek takarják el a napot. Ráadásul, a megnövelt bevételek ellenére is - ami több mint 480 millió forint hitelfelvétellel, amit trükkös módon 2007től kell törleszteni, a víz- és csatornamű rt.től elvont 20062007. évi amortizációs költséggel, ami 200 mill ió forint - a város költségvetése borulni látszik, hiszen a tervezett 1,4 milliárd forint felhalmozási és tőkejellegű bevételekből az első félévben csupán 6 százalék realizálódott. Ebben a szorult helyzetben a szocialista városvezetés attól sem riad vissza , hogy a város 63 ingatlanjának értékesítéséről - melyek bérleti díja több mint 80 millió forintot biztosít évente - az értékbecslést meg sem várva, a lakásügyi törvény idevonatkozó paragrafusait figyelmen kívül hagyva döntsön. Emlékezzünk csak a szocialis ták ígéreteinek egyikére: több pénzt az önkormányzatoknak. Bizony, ez is csak ígéret maradt. Különben nem nőhetett volna a városok hitelállománya jelentős mértékben, mint például Ajkán, ahol ez az összeg 2002ben 280 millió forint volt, mára pedig már 2 mi lliárd forint. A szocialistaszabad demokrata kormánynak már nincs sok ideje arra, hogy választási ígéreteit teljesíthesse. Mára már belátták, hogy ez számukra megoldhatatlan feladat. Ezért is beszélnek mellé, és csak dumálnak, dumálnak nap mint nap. Az az onban elvárható, hogy a 2006. évi
