Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
1556 Node, két perc alatt nehéz volt átnézni a bérjegyzéket . Most volt egy kis időm, ezért szeretnék visszatérni erre a kérdésre, a társadalombiztosítási járuléktól megközelítve. Tehát az adott illető 2001. évi januári fizetése után nettó 77 748 forintot kapott. A 2005. évi januári fizetését február 1jén kapta me g, ekkor kapott 118 029 forintot. (Gőgös Zoltán: Ez a lényeg.) Így van. A kettő között 40 281 forint van. Most nézzünk egy kicsit jobban bele, mi hozza ki ezt a 40 281 forintot. A következő: először is az illetőnek voltak nem adóköteles jövedelmei. Ez a jö vedelme 2001ben háromszor 6300 forintból állt, ez összesen 18 900 forint. Ugyanez a nem adóköteles jövedelme ugyanolyan három tételből állt négy évvel később is, de akkor már 9873 forintot kapott háromszor, azaz 29 619 forintot. A különbség több mint 11 e zer forint. Tehát a 40 ezerből ledolgoztunk 11 ezret. Semmi köze a személyi jövedelemadótáblához, ez egy szjan kívüli jövedelem. Így igaz? Így, adómentes. Nézzük: az összes járandósága - nem csak a rendszeres jövedelme - 132 300 forint volt, négy évvel k ésőbb 147 343 forint. A kettő között 15 ezer forint különbség van. (22.40) Ez szintén olyan jövedelem, aminek semmi köze a személyi jövedelemadórendszerhez. Tehát volt már egyszer 11 ezer, volt már egyszer 15 ezer. Ez összesen 26 ezer forint. A 40 ezerből már 26 ezret ledolgoztunk úgy, hogy még a személyi jövedelemadótábla nem változott. Maradt különbség 14 ezer forint. A 14 ezerrel a következő a kérdés és a felvetés. A 2001es fizetési munkabérjegyzéken nincs elszámolva neki adókedvezmény. Itt van, meg l ehet nézni. Akkor az adójóváírás mértéke a jövedelem 10 százaléka volt, de maximum 3 ezer forint. Ez valószínűleg járt az illetőnek, nem tudom, miért maradt le róla; sőt járt neki a nyugdíjjárulék kedvezménye, azaz az összes járandóság 8 százalékának a 25 százaléka. Ezt én kiszámoltam, ez összesen 2600 forint. Ez itt lemaradt, míg a 2005ösön az adójóváírás ott van neki, hogy 9 ezer forint. Tehát az be van számítva. A 2001esen nincs neki adókedvezmény elszámolva. Ez a két adókedvezmény egészen biztosan jár t. Ezt adjuk össze! 3 ezer meg 2600 az 5600, maradt még összesen 14 ezer forint különbség, vonjuk le az 5600at még ebből, marad 8400 forint különbség. Ha nincs más adókedvezménye, akkor az adótörvények változása miatt ő 8400 forinttal keres többet, ami va lóban több, én azt elfogadom, de Gőgös képviselő úr, nem 40 százalékkal több! Nem 40! Tehát azt javaslom, hogy mielőtt megnézi, hogy mennyit kapott ekkor meg mennyit kapott akkor, bele kell abba szépen mélyedni, és ki fog jönni az, hogy miért. Itt van szép en fehérenfeketén levezetve, ez összesen a bruttóra levetítve 6 százalékkal több. (Gőgös Zoltán: Az embert ez nem érdekli! Az a lényeg, hogy többet kapott!) 6 százalékkal több, és nem 40 százalékkal. (Font Sándor: Fényes bizonyítás, fényes!) Ha valamiről elkezdünk beszélni, akkor nézzük meg először, hogy miről beszélünk! Ugyanígy volt egyébként az előbb a regisztrációs adó témájával, de én abba nem akartam beleszólni, azt Font Sándor elmondta. De térjünk vissza a társadalombiztosítási járulék kérdéséhez! Ú gy gondolom, lehet önöknek lelkiismeretfurdalásuk, hogy négy év alatt egyetlen százalékkal nem tudták csökkenteni a társadalombiztosítási járulék százalékos mértékét, maradt a 29 százalék. Nem akarom fölhozni az előző ciklusban történteket, ott 10 százalé kkal csökkent ugyanezen járuléknak a mértéke. Akkor, amikor a versenyképességről, a versenyképesség javításáról beszélnek, arról, hogy az Európai Unióban a magyar vállalkozásokat versenyképessé kell tenni, hogy fölvegyék a versenyt külföldi versenytársaikk al, akkor pontosan ez lenne a legfontosabb kérdés, hogy az élőmunka terhein próbáljunk csökkenteni. Nemcsak az élőmunkán belül, a bruttó béren belül, hogy nyilván a munkavállalónak több jusson, ez is fontos feladat; ebben egyébként elismerem, hogy mindkét kormány tett. Nincs egymás szemére mit vetni a tekintetben, hogy a bruttó béren belül a személyi jövedelemadót hogyan sikerül csökkenteni. De már a tekintetben, hogy a munkáltatónak hogyan csökkent a terhe, azt hiszem, mi jogosan mondjuk, hogy a polgári ko rmány alatt jelentősen és érezhetően csökkentek a társadalombiztosítási járulékterhek, míg az önök kormányzása, a Medgyessy, Gyurcsánykormány ideje alatt bizony ez elmaradt. Így viszont nem lehet
