Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2004. január 1.–december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
155 csatlakozása a közbeszerzések, közbeszerzési eljárások te kintetében is alapvető változásokat hozott. Egyrészről megváltozott a jogszabályi környezet, az európai közösségi jogi követelményekkel teljes mértékben összhangban álló új közbeszerzési törvény lépett hatályba az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk nap ján. Másrészről teljes egészében meg kellett nyitnunk közbeszerzési piacunkat az Európai Unióban, az európai gazdasági térségben letelepedett vállalkozások, illetve a WTO kormánybeszerzési megállapodásában részes államok ajánlattevői előtt. Harmadrészről p edig az új közbeszerzési törvény jelentősen kibővítette a Közbeszerzések Tanácsa feladatkörét, így új típusú feladatokkal is szembesülnie kellett a tanácsnak. A 2004. év tapasztalatait, illetve a Közbeszerzések Tanácsa tevékenységét összegző beszámolóból k ülön is kiemelem azt a megállapítást, amely szerint 2004ben rekordösszegű volt a közbeszerzések értéke. A tanács adatai szerint lényegében a 2003. évi érték duplája volt a tavalyi évben lefolytatott közbeszerzési eljárások összértéke. Talán érdemes egésze n pontosan említeni az adatokat: 558,3 milliárd forintról 1129,7 milliárd forintra emelkedett, ez tényleg a duplája. Ehhez képest a panaszok arányának 25 százalékos emelkedése majdnem inkább egy javuló tendenciát, mintsem negatív tendenciát mutat. A beszám oló megállapításai közül ugyancsak kiemelésre érdemes, hogy továbbra is igen magas a nyílt eljárások részaránya mind a közbeszerzési eljárások számát, mind a közbeszerzések összértékét tekintve. 2004ben a nyílt eljárások száma 73,5 százalék, míg értékük 7 9,5 százalék volt. A közbeszerzési törvényben rögzített alapelvek, a széles körű nyilvánosság és az átláthatóság követelménye leginkább a nyílt eljárásokban érvényesül. A nyílt eljárások száma az európai országok gyakorlatához képest is igen magas, és azt hiszem, ez mindenképpen helyes dolog. Szintén érdemes kiemelni, hogy a 2004. év tapasztalatai és statisztikai adatai alapján a közbeszerzési piac korábbiakban hivatkozott megnyitása nem járt azzal a következménnyel, hogy a hazai ajánlattevők, illetve a haz ai termékek háttérbe szorultak volna a közbeszerzési eljárások nyertesei között, vagyis a nyertes külföldi székhelyű ajánlattevők száma, illetve aránya nem emelkedett jelentős mértékben. Ez azért is különösen fontos, mert 2004. január 1jétől a hazai válla lkozások, illetve hazai áruk számára korábban biztosított előnybenrészesítési lehetőségek, illetve a külföldi ajánlattevők kizárásának lehetősége a csatlakozás időpontjával természetesen megszűnt. Végül kiemelem, hogy a statisztikai adatok szerint szintén továbbra is magas a kis- és középvállalkozások részvételi aránya a közbeszerzési eljárásokban, 2653 szám szerint az anyagban. Sőt, nemcsak a részvételi arányuk magas, de a korábbi évek tendenciáinak megfelelően a közbeszerzések összértékének körülbelül 46 százalékát kitevő közbeszerzési eljárásokat nyertek el, ez szintén magas arány. A Közbeszerzések Tanácsa tavalyi évről szóló beszámolója kitér arra is, hogy a tavalyi év során hatályba lépett új közbeszerzési törvénynek és végrehajtási rendeleteinek alkalm azása sokkal nagyobb felkészültséget követel meg mind az ajánlatkérőktől, mind az ajánlattevőktől. Ugyanakkor a tanács tapasztalatai alapján elmondható, hogy a közbeszerzési törvény hatálybalépése felkészületlenül ért számos, a közbeszerzési törvény személ yi hatálya alá tartozó szervezetet, elsősorban azokat, amelyeknek korábban nem kellett alkalmazniuk a közbeszerzési törvényt. A tanács tapasztalatai szerint az új közbeszerzési törvény összességében még nem tudatosult megfelelő mértékben a leginkább érinte tt jogalkalmazók, az ajánlatkérők gyakorlatában. A testület ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az új jogszabály alkalmazásából eredő kezdeti nehézségeket, esetleges bizonytalanságokat nem szabad kizárólag a törvényi szabályozás hiányosságaként é rtékelni. A megfelelő tapasztalatokhoz nyilván egy jóval hosszabb hatályosulásra van szükség. Az új közbeszerzési törvény hatályosulásának elősegítésében nagy szerepet játszott a Közbeszerzések Tanácsa, és nyilván ezután is így lesz. A gyakorlati alkalmazá st, az esetleges kezdeti nehézségeket nagyban segítették a Közbeszerzések Tanácsa által kiadott ajánlások és tájékoztatók.
