Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - Bejelentés önálló indítványok tárgysorozatba-vételének elutasításáról: - A Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2004. január 1.–december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsának a köz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a napirendi pont előadója:
150 Hazánk európai uniós csatlakozása következtében a 2004. év a közbeszerzések szempontjából is kiemelkedő fontosságú volt. Az Országgyűlés által még 2003. decemb er 23án elfogadott, ám főszabályként csak 2004. május 1jén hatályba lépő új közbeszerzési törvény, eleget téve a közösségek elvárásainak, teljes mértékben harmonizálttá tette a magyar közbeszerzési joganyagot, amellyel a hazai intézményrendszer és a közb eszerzési kultúra az európai közbeszerzések részévé vált. Magyarország szempontjából kiemelkedő jelentősséggel bír, hogy vállalkozásaink milyen sikerrel kapcsolódnak be az egységes közbeszerzési piacba, amely a korábbi 15 tagország közbeszerzési volumenéne k évi 1500 milliárd eurós összegét, valamint a 10 új tagország piacait tekintve jelentős lehetőséget, de egyben kiélezett versenyt is jelent számunkra, ugyanakkor, az egyenlő elbánás elvét biztosítva, a 25 tagország vállalatainak jelentősebb megjelenése a magyar közbeszerzési piacon is kiélezettebbé teszi a versenyt a pályázatok elnyeréséért. Tisztelt Országgyűlés! 2004ben a közbeszerzési pályázatok egy része még a régi, kevésbé szigorú közbeszerzési törvény alapján bonyolódott le, egy kisebbik hányada ped ig már az új, szigorú közbeszerzési törvény alapján. Ez a kettősség a pályázatok kiírásánál és elbírálásánál, de különösen a jogorvoslatok területén időnként jelentős konfliktusokat okozott. Mindezzel együtt 2004ben a közbeszerzések értéke elérte az 1200 milliárd forintot, ami a legmagasabb szint a magyar közbeszerzés kilencéves történetében, és duplája a 2003as év 560 milliárd forintos összegének. A közbeszerzések értéke leggyorsabban a beruházások területén növekedett, de jelentős fejlődés volt az áru- és szolgáltatásbeszerzéseknél is. Pozitívan értékelhető, hogy a nyílt eljárások száma és értéke a teljes beszerzések mintegy háromnegyedét tette ki. A tárgyalásos eljárások képezik a közbeszerzési eljárások összértékének több mint egyötödét, ami megfelel a korábbi évek mutatóinak. 2004. január 1jétől megszűntek a Magyarországon alapított cégek vonatkozásában a hazai áru, illetve munkaerő alkalmazása érdekében a korábbi törvény alapján figyelembe vehető preferenciális rendelkezések, így arra lehetett számít ani, hogy a külföldi székhelyű társaságok fokozott érdeklődést mutatnak majd a magyar közbeszerzések iránt. A 2004. év statisztikai adatai azonban nem igazolták ezeket a várakozásokat, hiszen a külföldi székhelyű ajánlattevők az eljárások kevesebb mint 3 s zázalékában bizonyultak sikeresnek. Figyelemreméltó azonban, hogy az Európai Unió közbeszerzési értékhatárait elérő értékű beszerzéseknél a külföldi nyertesek számának aránya elérte a 10 százalékot. A 2005. év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy egyre több külföldi székhelyű társaság jelenik meg a hazai, különösen nagy értékű közbeszerzési pályázatokon, amelyek időnként kiélezett versenyt folytatnak egymás között és a magyarországi telephelyű cégekkel egyaránt. A magyar közbeszerzési piacon nagyon fonto s szerepe van a kis- és középvállalkozásoknak, hiszen a kiírt közbeszerzési eljárások több mint 70 százalékát ők nyerték meg, ami a közbeszerzések összértékének majdnem 50 százalékát tette ki. A magyar gazdaság fejlődése szempontjából is fontos célkitűzés, hogy a kis- és középvállalatok olyan gazdasági környezetben dolgozhassanak, hogy ezt a kedvező pozíciót a következő években is megtarthassák. Az európai uniós irányelveknek teljes mértékben megfelelő új törvény hatálybalépése számos tekintetben új helyzet et teremtett a közbeszerzések terén. A volumenében megnövekedett jogszabályanyag a jogalkalmazók részéről jóval nagyobb szakmai felkészültséget követel meg. Az alanyi hatály bővülésével, továbbá a nemzeti értékhatár alatti beszerzéseknek a közbeszerzések s zabályrendszerébe történő beemelésével megtöbbszöröződött azon szervezetek száma is, amelyek a törvény szerinti eljárás lefolytatására kötelezettek. Ezen felül új elemekkel, például új eljárásfajtákkal és tárgyi beszerzési típusokkal egészült ki a jogszabá lyanyag, valamint a korábbi végrehajtási rendeletek helyett is újak születtek. Az új jogszabály alkalmazása különösen a kisebb szervezetek számára okozott jelentős gondot. A közbeszerzési ismeretek iránt jelentősen megnőtt az érdeklődés, megélénkült az okt atási piac, a közbeszerzési tárgyú képzések száma növekedett. A Közbeszerzések Tanácsa kiemelkedő figyelmet fordít a szakemberképzés szélesebb körűvé tételére és a közbeszerzési szakma elismerésére.
