Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF):
1450 megkezdődtek, az önök képviselői is azt mondták, hogy ezek a javaslatok szakmailag korrektek és támogathatók. Azt szer etném kérni, ha a magyar kormány a következő időszakban ismételten a parlament elé terjeszti azt a kétharmados döntést igénylő javaslatunkat, amely a kistérségi együttműködések, komplex együttműködések jogi szabályozását tartalmazza az önkormányzati törvén y módosításával, akkor legyenek konzekvensek az eddig tett nyilatkozataikhoz, a tegnap pártelnökük által mondott beszédhez, és támogassák ezt a javaslatot. Csak és kizárólag akkor lesz meg az esélye annak, hogy érdemben több pénzt lehessen érzékelni az önk ormányzatoknál, ha támogatni fogják ezt a javaslatot, és sikerül az egyébként mindenki által szakmailag átalakítandónak ítélt önkormányzati rendszert Magyarországon megváltoztatnunk. Elválik, hogy vállaljáke ennek a felelősségét. Köszönöm a figyelmüket. ( Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. Csapody Miklós frakcióvezetőhelyettes úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából, szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett, “Taktika vagy tehetetlenség, av agy miért nem képes beváltani a kormányoldal a miniszterelnök ígéreteit?” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Három kérdésről kívá nok szólni, és a Ház, az ország nyilvánossága előtt is az MDF értetlenségét és mély felháborodását kifejezni. Egyikük sem álom, annak azért szerények volnának, nem kósza ötletek, nem is javaslatok. Mind a három a miniszterelnök úr ígérete, melyeket ő maga, a külügyminisztere, a Ház elnöke és az MSZP vezetői az elmúlt időben hetente többször is már kész tényként jelentettek be. Az első: az alkotmánymódosítás. Miért nem látta még a parlament azt a tervezetet, amely a határon túli magyarokért viseltvállalt fe lelősségről szól? Taktika vagy tehetetlenség az oka, hogy a kormány ez ügyben nem adott még életjelt magáról? Miért képtelenek összegezni egy tisztességes normaszövegjavaslatot, és azt a pártokkal, a határon túli vezetőkkel megvitatni? Mert az ilyen tárgy alásra az MDF eddig meghívót még nem kapott. A második: a Magyar Állandó Értekezlet. Lesz, ha utána közös nyilatkozat is lesz, ígérte a miniszterelnök úr. Az MDF viszont azt kérdezi, mitől fél a kormány. Miért gondolja bárki is a kormányoldalon, hogy az au tonómia támogatásában, a vajdasági magyarüldözések elleni összehangolt fellépésben, a támogatások tisztességes folyósításában ne lehetne megegyezni? Taktika vagy tehetetlenség az oka, hogy abban sem lépünk tovább, amiben a kényszer végre eredményt parancso lna, még a kettős állampolgárságon innen? A Magyar Állandó Értekezleten nyilván érné kritika a Szülőföld Alap és a HTMH működését, de a nemzeti vízumot valószínűleg kevesen szidnák. A harmadik: a határon túli magyarok bizottsága. Miniszterelnök úr ezt is m egígérte, a helyzet mégis az - magyar szokás szerint , hogy általában kell, konkrétan meg nem kell. Miért nem képes a kormányoldal a miniszterelnök ígéretének érvényt szerezni? Miért nem tudja a magyar parlament eldönteni végre, hogy Trianon után 85 évvel és a decemberi népszavazás után is lassan egy évvel felállítjae ezt a bizottságot? Miért nem tud a Magyar Országgyűlés erről egyetlen szavazással határozni? Taktika vagy tehetetlenség az oka annak az állóháborúnak, amelyben a két nagy párt nem hajlandó m egállapodni? Ha nem, hát nem. És az Országgyűlés? Miféle ostoba szokásjog akadályozza meg állandóan, hogy közös nemzeti felelősségünknek eleget tegyünk, miközben az MSZP vezetői pártjuk nemzeti identitásáról értekeznek, a pártelnök és a házelnök a nemzeti identitásról oly gyakran beszél? Vagy ez is identitáskampány, miközben itt az Országgyűlésben még erre sem vagyunk mindnyájan képesek?
