Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz):
1442 Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Áder János frakcióvezető urat illeti a szó, a Fidesz képviselőcsoportjából. Frakcióvezető úr! DR. ÁDER JÁNOS (Fidesz) : Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés ! Miniszterelnök Úr! Hogy is mondta ön? Meghallották a hétköznapi szegénységben élők hangját - három és fél év után (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Elég későn! - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ti még most sem!), három és fél év kormányzás után. Ön mos t arról adott számot, mint ahogy a hét végén is ezt mondta, hogy egy szegénységellenes programot hirdetnek meg. Tudja, miniszterelnök úr, a 619 ígéret között, amit önök megfogalmaztak 2002ben, ez az ígéret már szerepelt. (Dr. Répássy Róbert felmutat egy t áblát, amelyen 619es szám szerepel. - Derültség és szórványos taps az MSZP padsoraiból. - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Erre való vagy! - Ilyen szinten vagy! - Ez a képességed! - Zaj.) Lehet, hogy ez önöknek nagyon mulatságos, de a gyengébb emlékezet ű szocialista képviselők számára (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) szeretnék idézni a kormányprogramból: “A további társadalmi lecsúszás megakadályozására, az esélyegyenlőség javítására széles körű szegénységellenes programot indítunk.” Tudja, mikor foga lmazódott ez meg? 2002 májusában, ez a kormányprogramból vett szó szerinti idézet, miniszterelnök úr. Tehát három és fél évvel ezelőtt is azt mondták, hogy egy szegénységellenes programot fognak indítani. Ehhez képest szinte alig történt valami. És a legúj abb szociológiai felmérések azt mutatják, hogy növekedtek az elmúlt időszakban a jövedelemkülönbségek a magyar választópolgárok között, a legszegényebbek és a leggazdagabbak között, és bizony sajnos növekedett a szegénység is. Riasztó adat, miniszterelnök úr, hogy ma hárommillió ember él olyan háztartásban, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a 23 ezer forintot. Nem kell nekünk hinnie, amikor azt mondjuk, hogy növekedett a szegénység. Forduljon az egyik miniszteréhez, Göncz Kingához, aki a követk ezőt mondta; ismét szeretnék egy egymondatos idézetet az ön figyelmébe ajánlani: “A szegénység terjedése talán megállt, de a mélysége nem” - mondta ezt a miniszter asszony két és fél éves kormányzati munka után. Ö n hivatkozott Ferge Zsuzsannára is, akit valóban köztisztelet övez. Nézzük, hogy ő miként vélekedett fél évvel ezelőtt az önök eddigi szegénységellenes tevékenységéről! Hadd idézzem most őt: “2004 óta európai uniós követelmény, hogy az ország komolyan vegy e a szegénység elleni lépéseket. Egyelőre minden területen túl szűkmarkúak az intézkedések. A források szűkösségét a mindenkori költségvetési kényszerek csak részben indokolják. Erősebb és folyamatosabb kormányzati elkötelezettség mellett több történhetne” - mondta ezt Ferge Zsuzsanna fél esztendővel ezelőtt. (13.30) De hagyjuk a múltat, miniszterelnök úr, és azt a kérdést se feszegessük, hogy egy luxusbaloldali miniszterelnök vajon mennyire lehet szociálisan érzékeny! Tegyük fel, hogy lehet, és ön harcolni akar a szegénység ellen. Helyes a törekvése, miniszterelnök úr, mi ebben szívesen támogatnánk. De hogyha ön a szegénységet tette meg az egyik legfontosabb közellenségnek, akkor miért csökken jövőre a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások költségve tési támogatása közel 25 milliárd forinttal? - mert az önök által előterjesztett költségvetési tervezetből ez derül ki. (Font Sándor: Hoppá!) Ha ön harcolni akar a szegénység ellen, miniszterelnök úr, akkor miért csökkentik a romatelepek felszámolására for dítható költségeket a felére? - 50 százalékkal csökkentik ezeket a költségeket jövőre. (Font Sándor: Nyomdahibás a költségvetés!) Ha ön harcolni akar a szegénység ellen,
